Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

III. Schweiczi nevezetesebb törvénykönyvek. 1. A berni polgári törvénykönyv. Niggeler és Dr. Emil Yoigt: Sammlung der Civil-, und Civilprocessgesetze des Canton Bem. — Bern 1866. Az 1826. évi ápril hó 1-én hatályba lépett berni polgári töivénykönyv s különösen annak az örökösödési jogra vonatkozó része, egyike a schweiczi törvényhozások leggyöngébb alkotásainak, mely egy íészről a mult intézményéhez való féltékeny ragaszkodása mellett1) nem igyekezett azokat a tudomány és a kor követelményeivel összhangba hozni, s az igényeket ilyképen kielégiteni; másrészről ott, hol ez irány a előtérbe nem lép, majdnem minden önállóság nélküli utánzás jellemzi.2) Igaz, hogy ezelőtt 30 évvel készült, s azóta a germán jog mivelése sokat haladt, sőt mondhatni, ez idő óta kezdet lendületet venni, s ennélfogva a tudomány vívmányait épen azon a téren kellett nélkülöznie, melyre alkotását alapítani szerette volna, s ez indokolja a határozatlanságot az egység és a biztos alapnak minden lépten-nyomon érezhető hiányát. Hogy e fogyatkozások a kanton népének figyelmét sem kerülték el, legjobban tanúsítja az, hogy egy uj polgári törvénykönyv alkotása munkába vétetett, s annak egy része már nyilvánosságra is hozatott, A berni polgári törvénykönyv az örökösödési jog tárgyalásánál első sorba helyezi azokat, kiket az örökhagyó örökségi részüktől meg nem foszthat. Ezekután tárgyalja azok öröklési jogát, kiket ') Bluntschli a hazai intézményekhez való ragaszkodásáról, melyek a törvénynek nemzeti szinezetet kölcsönöznek, elismerőleg szólt. L. Privatrechtliches Gesetzbuch für den Canton Zürich I. kötet XXV. lap. ") A törvénynek kiválólag az osztrák polgári törvénykönyv szolgált alapul. L. Bluntschli : i. m. I. köt. XXIV- lap.