Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 156 — annak gyermekei s egyéb rokonai után azonban sem a fogadott gyermek, sem viszont amazok ez után nem birnak öröklési joggal ; ellenben az örökbe fogadott gyermek az örökbe fogadás folytán a vérszerinti szülei után őt illető öröklési jogát el nem veszti. x) c) A házastársak öröklése. Annak előrebocsájtása mellett, hogy a szász polgári törvény szerint sem a törvényes vagyonközösség, sem vagyonegység rendszere el nem fogadtatott2), s ennélfogva ennek az öröklési jogra befolyása nincs, a szőnyegen forgó törvényeknek a házastársak örökösödési jogára vonatkozó intézményei következőkben foglalhatók össze: ha a hátrahagyott házastárs az örökhagyó leszármazóival együtt van hivatva az öröklésre, azt a hagyaték része örökrészül illeti, ha azonban más leszármazók mint a házastárs örökbe fogadott gyermekei nem maradnak, az a hagyaték 1ji részét nyeri örökségül, az özvegy nőt ez eseten kivül még lj3 részbeni öröklés illeti, ha oly gyermekekkel konkurrál az öröklésben, kik a házasság tartama alatt törvény esitettek, az özvegyen maradt férfit pedig akkor, ha a nő csupán oly törvénytelen gyermekeket hagy hátra, kik a hátramaradt házastárssali házasságának tartania alatt elkövetett házasságtörésből származtak.3) Ha a házastárs az örökhagyó felmenői, testvérei vagy ezek leszármazóival együtt van az öröklésre hivatva, az örökség fele illeti őt; ha pedig az örökhagyó után csak a negyedik osztályba tartozó rokonok maradtak, az egész örökség a hátrahagyott házastársra száll.4) A végrendelkezési jog a szász törvény szerint is korlátolva van a köteles rész intézménye által. A köteles rész az örökségnek az a része, mely bizonyos személyeket oly módon illet, hogy az azoktól önkényt el nem vonható.5) 6) 2044—2047. §§. Szászországban — mond Siebenbarr — sem a Németországban oly divatos vagyonközösség, sem a római jog dotalis rendszere nem jutott érvényre, banem annak sajátlagos bázassági vagyonjoga fentartatott, s a polgári törvénykönyv is ezt vette alapul. L. Siebenharr i. m. III. köt. 243. lap. 3) Szász ptkönyv. 2564—2571. §§. V. ö. Siebenharr i. m. III. k. 430. s köv. lap. *) Szász ptkönyv. 2578-2580. §§. - A közelebbi részleteket lásd Siebenharr i. müvében 431 s köv. 1. s Bozóky Alajos köteles részről czimü monográfiájában 173 s követ. lap.