Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 148 Örökhagyóvali rokonságukat közvetítik, kizáratnak; J) és e szabály még akkor is feltétlenül alkalmazást talál, ha a még élő szüle az öröklésre képtelen, mert abból jogszcrüleg kizáratott, vagy öröklési jogáról lemondott, vagy a reá szállott örökséget el nem fogadta. 2) Unokák és dédunokák, kik az öröklésre hivatvák, törzsenkint örökölnek, tekintet nélkül arra, hogy ugyanazon fokon, vagy különböző fokon leszármazókkal hivatvák-e együtt az öröklésre. 3) Ha az örökös több ágon rokon az örökhagyóval több örökségi rész is háramolhat reá.4) Ha a szüle az örökhagyó előtt elhalt, anna k gyermekét abban az esetben is illeti az örökség, ha elhalt szülője kitagadtatott;5) ellenben ha az örökségi jogáról lemondott, e lemondás kihat a lemondó örököseire is. 8) b) A felmenők és oldalrokonok örökösödése. A felmenő ágban először az örökhagyó szülei hivatvák az öröklésre. 7) A testvérek és azok gyermekei csakis, mint leszármazói elhalt szüleiknek, kik által az örökhagyóival való rokoni összeköttetésük közvetittctik. jutnak az örökséghez; és ezen esetben a felmenők örökösödésére nézve fennálló szabályok, s különösen a testvér gyermekekre nézve a törzsek szerinti osztály nyer alkalmazást. f;) Ha valamelyik szüle az örökségre jogosított leszármazók nélkül hal el. az egész örökség 1) Oszt. polg. törvkönyv 732. §. 2) Osztr. polg. törv.könyv 740. és 480. §. VV. ü. Winiwarter JH. k. 891. 1. KirchstUlter i. m. 263 1. Stubenraueh i. m. I. köt. 733. 1. ; s különösen lásd Ungernak e szabály helytelenségévé vonatkozó szellemclus érvelését (i. m. 136. 1. 1. és 2.) jegyz. alatt szemben Zeilernak (i. na. II. k. 396. 1.) erre irányzott véil cl mével. 3) Az osztrák jog szerint kérdés tárgyát képezi, hogy az unokák képviseleti joga szüleik után csak az örökrész mennyiségére, vagy magára az öröklési jogra vonatkozik. A régibb jogászok, s köztük különösen Nippel (i. m. IV köt. 32. s köv. 1.) abban a véleményben vannak, hogy a képviseleti jog magára az öröklési jogra vonatkozik. Ellenkező nézetben van Üager (i. m. 136. 1. 4. jegyz.) habár maga is beismeri hogy a képviseleti jog hibás felfogása az osztrák törvény több helyein észlelbetö. V. ö. Winiwarlrr i. m. ül. köt. 25. 1. Stubenrauéh I. köt. 733. lap. Kirchstütter i. m. 426. 1. 4) Osztr polg. törv. könyv 750. §. 5) U. o. Ml. §. ü) U. o. 551. §. '•) U. o. 735. §. 8) ü. o. 735. 736. §.