Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 107 — azt az eredményt kellett szülni, hogy a sorompók az annyira kitűnőnek hirdetett uj tudomány és tanárai előtt Németországban is megnyittassanak. A XIII. század óta számos, a tudományra hivatást érző férfiú vándorolt nem csak Németországból, hanem a világ minden részeiből Olaszországba, hol évekig tartózkodtak, mig a tudományt kellőleg elsajátítván, a tudórság érdemes rangjával feldiszitve tértek vissza hazájokba, hirdetni ott azt a tant, melynek elsajátításához oly sok fáradság és tanulás útján jutottak *). A római jog kultusának és az egyetemek e tekintélyének elterjedése Németországban is mindinkább közóhajjá tette azt, hogy e tudomány terjesztésére ott is egyetem alapittassék. Ez az óhaj 1348. évben a prágai német egyetem alapitása által ment teljesedésbe, melyet a XIV. és XV. században számos más egyetem alapitása követett 2). Ily uton a tudósok kedvencz joga, vagy helyesebben az általuk egyedül ismert törvény a római jog lön s ezért ebbeli tanulmányaiknak kiváló czélukul tűzték ki. E körülményben rejlik a római jog felvételének egyik fő indoka. A német törvénykezés kizárólag a népbirák kezébe volt letéve, kik Ítéleteikben nem a törvényt, gyakran nem is az észszerüség követelményeit, hanem saját nézetüket vagy akaratjukat követvén, mindinkább elfajultak és hitelüket veszítették a nép előtt; e mellett ily birói közegekkel szemben a német jog tudományos müvelése egészen elhányagoltatott. Ez még kiválóbb mérvben jelentkezett akkor, midőn a főurak udvaraikban biróság tartására nyervén szabadalmat, a népbirák egyszerű községi bíróságokká alakultak, melyeknél az előljáró szolgáltatta esküdtjével együtt a törvényt és igazságot. Mennél gyarlóbb volt e biróság, annál inkább elkezdette veszteni a nép a hozzá való bizodalmat, s a fejedelmi és udvari bírákhoz fordult, kérvén, hogy azok az irott (római) jog szerint szolgáltassanak nékiek igazságot; s jóllehet e tisztviselők inkább csak mint békebirák működtek, az előttük való perlekedés mindinkább terjedve, tért foglalt a tanult birák működése s ezzel a római jog, melynek tehát a gyakorlatba első sorban maguknak a perlekedőknek óhaja tört utat 3). ') Stobbe i. m. I. kötet 625. lap. 2) Stobbe i. m. I. kötet 629. lap. 3) Sohms. Die deutsche Kechtsentwickelung und die Codifications frageGrünhut : Zeitschrift für das Privát und öffentliche Kecht der Gegenwart. II. kötet 251. s köv. lap.