Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 100 — A spanyol városi öröklési jognak általában föjellege: a vagyonnak fenntartása a család számára s e részben határozottan a középkori alapelvek nyervén érvényt, a szülék vagyonukkal nemcsak haláluk esetére, hanem életökben sem voltak rendelkezni jogositva; ennek az elvnek további kifolyása volt, a rokonok elővásárlási joga, melylyel a vagyon elidegenitése esetén más idegenek előtt bírtak 1). Tért foglalt a kastiliai városi törvényekben az ingó és ingatlan javak közötti különbség is, melynek egyik legnevezetesebb következménye volt, hogy az ingóságokban a felmenők az oldalrokonok kizárásával örökösödtek, mig az ingatlanokban azokat csak holtiglani haszonélvezet illeti, a tulajdonjog azonban örökösödés utján az oldalrokonokra száll '-). Végre mint legtöbb városi jogoknak sajátságos intézménye emlitendő meg a házastársak kölcsönös haszonélvezeti joga egyik halála esetén az az által hátrahagyott vagyonban 3). E jog tehát az özvegyi jogtól annyiban igen lényegesen különbözött, hogy viszonos volt, vagy is a férjet a nő halála esetén épen ugy illette, mint emezt amannak elhunyta esetében. Mig a városi törvények igy rendszer nélkül fejlődtek, az egységes jog behozatalára czélzó kísérletek folytán két nagyobb törvény látott napvilágot. Jelesül: a) a Fueró real vagy Faero de las leges, melynek az öröklési jogra vonatkozó intézkedései már azért is kiváló figyelmet érdemelnek, mert ebben nyilvánul először a vagyon eredetének az öröklési jogra való befolyása Spanyolországban. E törvény szerint először örökölnek a törvényes gyermekek, de az atyának joga van vagyonának egy ötöd-részéről törvénytelen gyermekei javára intézkedni. Ha gyermek nincs, a szülék szabadon rendelkezhetnek vagyonuk felett. Ha nem rendelkeznek, első sorban a felmenők s azután az oldr.lrokonok örökösödnek, a rokonsági fok közelsége szerint és a képviseleti jog alkalmazása mellett, de aként hogy az atyai ágról származott vagyon az atyai, z anyai ágról s zármazott vagyon pedig az anyai ágra száll vissza 4). A házasság alatt szerzett vagyon a házastársak közös tulajdonát képezi; de a köz') L. Gans i. m. III. köt. 410. lap. 2) L. Gans i. m. III. k. 415. lap. 8) L. Gans i. m. III. k. 396. lap. *) L. Gans i. m. III. k. 421. lap.