Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 96 — elvből kiindulva a férfiágat kisebb nagyobb előnyben részesitik a pesaroi, forlii, ferrarai, gubiai városok statútumai is. Habár nem annyira szigorú de még is hasonló elvek szerint volt az öröklési jog Viczenzában szabályozva, de itt legalább az anyára van a nőrokonok felett tekintet forditva, mennyiben számára a hagyaték amaz részének Vs része van köteles rész gyanánt biztositva, mely rész őt a római jogban meghatározott törvényes öröklés rendje szerint megillette volna x). Az örökségből kizárt nők és a származékaik részére ily »portio legitimá«-k rendelése más statútumokban, p. o. a Mantuaiban is helyt foglalt; az anyának öröklési joga azonban a legváltozatosabb módon volt szabályozva. Némely statútumoknál attól függ öröklési joga, vájjon második házasságra lép-e ? Orveitó és Camerito városok statútumai szerint ^3 résznyi köteles részét csak akkor kapja meg, ha erkölcsös életet folytat. Ravenuában e feltétel mellett tisztességes ellátás van számára biztositva. Vigevanoban az anya, ha az ágnátusokkal kellene örökölnie, a reá esendő örökségi rész felét nyeri haszonélvezetül. Paviában és Lodiban pedig annak a résznek holtiglani haszonélvezete illeti őt, melyet a római jog szerint tulajdonul nyert volna. Az olasz városi statútumok a végrendelkezést áltáljában megengedték, de az e részben fennálló szabályok igen lényeges eltéréseket tüntetnek fel, különösen a köteles részre vonatkozó intézkedéseikben. A luccai statútumok szerint a köteles rész intézménye fenn van ugyan tartva, s ha egy fiu örökös van, a vagyon 1/3 részét, ha kettő vagy több van annak 2/3 részét képezi, ha pedig csupán leány örökös van és pedig ha egy van a vagyon 1/i része, ha kettő y3 része, — ha három vagy több, annak fele van kijelölve köteles rész gyanánt, de e köteles részt nem kell örök részként hagyni, hanem bármely alakban is hagyományozható. — Viczenczidban a felmenőnek is köteles rész jár épen oly alakban és mérvben, mint az a római jogban szabályozva van. A nők áltáljában jobban meg vannak a vagyonuk feletti rendelkezés tekintetében szorítva, mint a férfiak, így Orientóban a nő csak gyermekei javára végrendelkezhet s ha gyermekei nincsenek is, csak akkor, ha »dos«-sa idegenektől szárJ) >Sed deturei tertia pars ejus, quod de jure communi ab intestato forent habiturae de bonis ejus de cujus baereditate agitur.« Jus municipale Sicens f. 115. Lásd Gans idézett művében III. köt. 292. lap.