Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 93 — szolgáltatott, melyet a görög uralom elnyomása után bevándorlóit német néptörzsek sem voltak többé megsemmisíteni képesek, ugy hogy a longobárdok — a germán nép fajok legeröteljesbikének egyike — sem birt az ó-kor befolyásának ellenállanil) Yoltak azonban a longobardoknak saját törvényei is 2), melyek a római jog mellett alapját képezik az olasz városoknak, a longobard és a római jog vegyülékéből szerkesztett, de az utóbbi befolyását kétségbevonhatlanul magukban viselő statútumai 3) A Lombard nevű gyűjteményben rendszerbe foglalt longobard törvények szerint, a törvényes öröklés a szülék után első sorban a fiu gyermekekre szállott, és pedig Botharisnak később hatályon kivül helyezett törvénye értelmében, valamint a törvényes ugy törvénytelen fiukra, csakhogy a törvényes gyermek a vagyon 2/3 részét, a törvénytelen pedig annak csak 1js részét örökölte, ha két törvényes gyermek volt, a törvénytelenek a vagyonnak csak ^5 részét, ha három volt 1j7 részét, ha négy volt 1j9 részét, ha öt 1j12, ha hat ^3 s ha hét vagy több volt ^15 részét örökölték. Ha törvénytelen fiu találkozott törvényes leánynyal a vagyon három részre osztatott, melyből egy részt a törvényes leány, másik részt a törvénytelen fiu és a harmadikat a többi rokonok nyerték osztályrészül. Ha több törvényes leánygyermek volt, azokra a vagyon fele, a törvénytelen gyermekekre annak 1jz része s a többi rokonokra annak fennmaradó része szállott. A szüléknek fiaikat sem ok nélkül kitagadni, sem pedig azoknak a törvény által rendelt örökségi részét másnak elajándékozni szabad nem volt4). A lányoknak, ha fiu nem maradt, a vagyon 1/3 részéhez volt ily feltétlen igénye, ily esetben tehát az örökhagyó szüle vagyonának 2/3 részéről szabadon intézkedhetett. Ha pedig fiuk is voltak, a leányokat ugyan örökösödési jog nemi llette, s tartoztak megelégedni azzal, mit a szüleiktől férjhez menetelük alkalmával kaptak, de jogában áll ott a szüléknek, ha csak egy fiuk s egy vagy több leányuk maradt, vagyonuk 1) Gans i. m. III. kötet 168. lap. 2) Ezek Rotharis (643), Grinwald (668), Luitprand (713 — 735) Rachis (746) és Arnulf (754) longobard királyok törvényei, melyekhez járultak a frank királyok több rendbeli törvényei is, kik II. Lotbárig a longobard nevet fenntartottak. Lásd Savigny i. m. II. köt. 210. lap. 3) Gans i. m. ÜL k. 169. lap. *) Gans i. m. III. kötet. 189. lap.