Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
83 Jogrendszerünkben ily jogi személyekként jelentkeznek: 1. a testületek ; 2. intézetek; 3. az államkincstár. A testület — universitas personarum — több akár természeti, akár jogi személynek1 meghatározott, alapul szolgáló czélra való oly egyesülete, a melynél a személyek ezen egyesülete, mint egység az egyes személyektől különböző, s azok irányában is önálló jogi léttel biró jogalanyként jelentkezik ; itt az önálló személyiség abban jút kifejezésre, hogy a testületet alkotó egyesek az egységes testületi akaratnak vannak alárendelve, míg kifelé szintén csak az egységes szervezet, az egységes jogalany szerepel a jogviszonyokban. Épen azért az ily testületnél alapul szolgáló czél sem képezheti meghatározott személyek individualitásához kötött érdekének szolgálatában álló czélját, hanem az alapul szolgáló czél állandósága mellett a testület létének függetlennek kell lennie a tagok individualitásától, s ennek következményeként a tagok változhatnak, mert az egységet, a változatlan jogalanyt ezen változás érintetlenül hagyja.2 Ezen körülmény egyik ismertető vonása azon különbségnek, mely a jogi személyt képező testület és sok társaság, pld. a közkereseti társaság között fennáll, mert utóbbinál a társaság függ az egyes tagok individualitásától, úgy, hogy igen sok esetben a társaság léte van azzal kapcsolatban, hogy egy vagy több tag kilép vagy kizáratik, mert ennek következtében a társaság föloszlik; vagyis itt a társaság léte az egyes tagok individualitásához van kapcsolva, míg a testület jogalanyisága épen abban fekszik, hogy ez az egyes tagoktól különvált, önálló egységet képez. A testület — corporatio — közjogi vagy magánjogi; az előbbiek azok, a melyek ú. n. felsőségi hatalmat gyakorolhatnak, milyenek törvényhozás, jogszolgáltatás, adóztatás stb.; a magánjogi testületek főleg czéljaik jellemző jelentősége szerint választhatók külön, mint magasabb társadalmi, tudományos, jótékonysági vagy gazdasági czélra létesült testületek, ezek között önálló szabályozás alá esnek a jogi személyiségként jelentkező kereskedelmi társaságok, pld. a részvénytársaságok. letek, köztestületek ép közintézetekre vonatkozó szabályokat; L Személyjog első czím 2., 3. s 4. fej. s L Jegyzőkönyvek i. m. 89. L — Ez azonban nem zárja ki, s az elvi alapokon álló szabályozás hiányában pedig fokozott mértékben szükséges tudományos megállapítása az ezen categoriákat összefoglaló jogalanyiság lényegének és a további elvi szabályoknak. 1 L. pld. 1885:23. t.-cz. 78. §., a hol a vízi társulatok tagjaiként fel vannak sorolva a természetes személyek mellett a jogi személyek — és fölöslegesen — még ezen összefoglaló fogalmon kívül, a testületek is ; az 1898 : 23. t.-cz. 8. §-a szerint a szövetkezet tagja — a természeti személyek mellett — jogi személy is lehet. 2 Franknál ezen fejlettebb tannak sok eleme van már meg, bár még kevéssé kiművelt alakban ; részletes — bár még nem mindenben tesz kellő megkülönböztetést testület és intézet között — Dósa i. m. EL k. 159. s köv. L fi*
