Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
78 kőzik, mely a nemesek és városi polgároknál lett érintve, s a törvényes hitbér, közszerzemény, özvegyi öröklés tekintetében mutat fel különbségeket, valamint az úrbéri és ezzel rokon birtokokkal kapcsolatos jogosítványokra vonatkozik.1 H) A valláskülönbség. A vallásnak régibb időben a magánjogi viszonyokra is igen lényeges befolyása volt,2 azonban az újabb törvények által, magánjogi tekintetben,3 ezen különbség ma már majdnem teljesen megszűnt; mert természeti 1 L. még az Úrbér cz. fejezetet és a család- és örökjogban a hitbért, közszerzeményt, özvegyi öröklést. 2 Magyarországon az uralkodó s számos előjogokkal felruházott vallás a római katholikus volt, melylyel azonosíttatott a nem latin szertartásit katholikus vallás, melyeket közjogi tekintetben ma is számos előjog illet. így a királynak katholikusnak kell lennie, 1723 : 2. t.-cz., a katholikus főpapok az ország első rendét képezik stb. A katholikus vallás mellett bevett egyházat —, illetőleg vallást képeznek az evangélium szerint reformált, és ágostai hitvallású evangélikus, az unitárius s a görög nem egyesült egyházak — 1. 1895 : 43. t.-cz. 6. §. —, s az 1895 : 42. t.-cz. óta az izraelita vallás. L. ezek történelmére s szervezetére nézve Keiner János. Egyházi szervezet cz. czikkét a Jekelfalnssy által szerkesztett: Az ezer éves magyar állam és népe cz. gyűjteményben. Bpest, 1896 és Kirchen und Kirchengenossenschaíten. Ulbrich Österreich. Staatswörterbuch cz. munkában. — Az izraeliták vallása a legújabb időig csak tűrt vallás volt, s számos jog tekintetében szenvedtek megszorítást ; közhivatalokat nem viselhettek, czéhekbe be nem léphettek, vámszedők, vám- és nemesi birtok-bérlők nem lehettek, a Hegyalján szőlőket nem bírhattak, aszúszőlővel nem kereskedhettek, bányavárosokban, koronái, kincstári és közalapítványi uradalmakban nem lakhattak; 1. 1647 : 91 ; 1741 : 29; 1840 : 29. t.-cz. Az osztrák törvények uralma alatt, minden alattvalónak a törvény előtti egyenlősége kimondatván, 1860. febr. 18. legf. pátens által általános birtokképességet nyertek, mely jogukban az országbírói értekezlet által is meghagyattak, míg végre az 1867 : 17. t.-cz. az ország izraelita lakosait a keresztény lakosokkal miuden polgári és politikai jog gyakorlatára egyaránt jogosultaknak mondotta ki, s így azok az ország többi lakosaival egyenlősíttettek. Ezen bevett egyházak s illetőleg vallás mellett a vallásfelekezetek újabb kategóriáját képezik az 1895 : 43. t.-cz. értelmében elismerendő egyházak, s ezen kívül szintén törvényes védelemben részesülnek a bevett és'törvényesen elismert vallásfelekezeteken kívül álló oly személyek, a kik a törvénybe és közerkölcsiségbe nem ütköző vallást követnek, s annak szertartásait gyakorolják. A törvényesen elismert egyház fogalmához szükséges, hogy annak szervezeti szabályait a vallás és közoktatásügyi miniszter jóváhagyta legyen. Ezen jóváhagyás előzményei s a jóváhagyási jog mikénti kezelése az állami közigazgatás részévé van téve, miért is itt mellőzöm a részletezést. L. azonban i. t.-cz. 7., 8., 11., 16., 18. §§. Az ily elismert egyházak közjogi korporácziók jogait nyerik, magánjogi korporáczió jogosítványaik meg vannak korlátolva, Van önkormányzati joguk, kivethetnek, behajthatnak egyházi adókat s szolgáltatásokat, s van fegyelmi hatalmuk hiveik felett. Magánjogi szempontból ingó vagyont szerezhetnek, azonban korlátozva vannak ingatlanok szerzésében ; 1. szöveget s i. t.-cz. 9. §. Ezen egész kérdésre nézve 1. Kováts Gyula : Az utolsó két egyházpolitikai törvényjavaslat. Bpest, 1894. (két kiadás.) ;í 1895 : 43. t.-cz. 2. §. — Közjogi tekintetben a bevett vallások ma is még a többi vallásokkal szemben több privilégiummal felruházott vallások maradnak. Kováts i. m. II. kiad. 9. 1. Jövőben már csak bevett s a törvény
