Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

76 körébe pedig a közbirtokossági, arányosítási s az eltérő jogi természetű birtokok alkatrészeire vonatkozó kérdések.1 Mindezen eltérő jogi szabályozások azonban ma már még sem képeznek szorosan véve a nemesek és nem nemesek közötti különbségeket, a mennyiben a szerzeményi közösség tekintetében pld. a honoratiorok a nemesekkel egyenlő megitélés alá esnek ; a nemesi és úrbéri s rokontermészetű birtokok eltérő jogi következményei pedig függetlenek azok tulajdonosainak nemes, vagy nem nemes minőségétől.2 Még érintbető a nemeseket illető magánjogok között a nemesi előnévhez és ezímerhez való jog, a mely azonban szintén csak a más névbez és esetleg létező ezímerhez való jog védelmével azonos védelem alatt áll.3 A nem nemesek között is lényeges jogi különbségeket ismert jogrendszerünk, a melyeknek ma már csak egyes maradványai maradtak fenn; különös jogállás illette meg a) a sz, kir. városi polgárokat a városi privilégiumok, statútumok és szokások alapján, melyek a városi községek rendezésével függtek össze.4 A városok polgárainak ugyanazon díja volt, mint a nemeseknek,5 s a vámok és harminczad tekintetében ugyanazon szabadsággal birtak.6 Ma a hitbérre és a közszerzeményi jogra szorítkoznak a köztük, s más nem nemesek, illetőleg nemesek között magánjogi tekintetben jelentkező különbségek ; a mennyiben a polgároknál a törvényes hitbér összege a nemesekével egyenlő ; ellenben a közszerzemény jogintézménye a városi polgárokra is kiterjed — a mi viszont eltérés a nemesekkel szemben —; a mi mellett azonban a városi polgári minőség daczára bizonyos foglalkozások és szerzések — tudomány és közhivatal általi szerzés — esetében viszont az ily ú. n. honoratiorokra sem terjed ki a szerzeményi közösség intézménye. b) A szabad kerületek1 lakosai privilégiumaik- és statútumaik alap1 L. alább a megfelelő szakaszokat. 2 Ezen különbségek megszüntetését tervezi a folyamatban levő codificationalis munkálat; így tervezi megszüntetni a törvényes hitbért — annak különböző tételeivel —; a közszerzeményt általánosítani kívánja. L. ptkv. tervezetének Házassági vagyonjog czímű fejezetét (III. s IV.) s Jegvzőkönyvek i. m. II. füz. 78. s 79. 1. 3 Megjegyzendő itt, hogy nem minden nemesnek van előneve és czímere és viszont vannak oly nem nemesek is, a kiknek ily czimerük van a melyhez magánjogi formában érvényesíthető joguk van. L. erre nézve Bárczay Oszkár. A heraldika kézikönyve. Budapest, 1897. 36. s köv. 1. ; s 419. s köv. 1. ; itt már helyesen van kiemelve, hogy a ezímerhez való jog magánjogi természetű jogosítvány. Szabály szerint azonban czimere s előneve mégis a nemeseknek van. Az 1879 : 40. t.-cz. 95. §. csak a czimbitorlást bünteti. 4 L. Kelemen i. m. 275. s köv. 1. Hajnik. Magyar alkotmány és jogtörténelem i. m. 137. s köv. s 243. s köv. 1. Wenzel. Magyarország városai és városjogai stb. Bpest, 1877. U. a. Magyar magánjog i. m. I. k 215 1 5 Holt díj 200 frt, élő díj 100 frt. Hk. III. 9. cz. 6 1546 : 50. t.-cz. ; 1553 : 29. t.-cz.; 1741 : 28. t.-cz. 7 Szabad kerületek voltak : a) a túr-mezei kerület, melynek lakói valóságos országos nemesek voltak; b) a iö szepesi város, melynek kerületében a