Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

72 E helyett a mai jogrendszer bizonyos büntetendő cselekményekkel oly következményeket kapcsol össze, a melyek az azokat elkövető személyek kitüntetettebb helyzete-, bizalmat föltételező állása s a beléjük helyezendő bizalom tekintetében bizonyos köz-, és magánjogi korlátozásokkal járnak ; ide tartoznak némely büntetendő cselekmény következményét képező hivatalvesztés, s a politikai jogok felfüggesztése, a melyek pld. az örökösökre át nem szálló nyilvános czímek-, vagy rend- és díszjelek elvesztését vonják maguk után; s képtelenné tesznek ezen mellékbüntetés tartamára, a gyámság és gondnokság viselésére ;1 továbbá ide tartoznak azon büntetendő cselekmények, a melyek miatt történt elitéltetés kizár a végrendelkezésnél való tanúskodásból, a tanuként, vagy ügyfélként való megeskettetés lehetőségéből;2 e mellett bizonyos büntetendő cselekmények miatti elitéltetés, a személyes bizalom korlátozásán kívül is fontos magánjogi következményeket von maga után, a mennyiben pld. a házasság megtámadható azon alapon, hogy az egyik házasfél halálra vagy fegyházra, börtönre vagy nyerességvágyból elkövetett vétség miatt fogházra volt Ítélve,3 bizonyos esetekben pedig ily elitéltetésre való tekintettel a házasság felbontása kérhető ;4 ugyancsak némely súlyos — s az örökhagyóval szemben elkövetett — büntetendő cselekmény miatti elitéltetés öröklésre való érdemetlenséggel—• indignitas—jár; 5 és végül az ú. n. tényleges becsületvesztés, mely a közvéleményből ered s valamely személy lealacsonyító életmódjának következménye, különös megbízhatóságot igénylő állásból való kizárást vonhat maga után ; így pld. a botrányos életűek gyámságot, vagy gondnokságot nem viselhetnek.6 seknek a magánjogi rendelkezési képességet is megszorító következményei. Pld. a végrendelkezési képesség hiánya. Ezek egy részét megszüntette az 1880:37. t.-cz. 17—20., 24. §§. L. Csemegi Károly. Indokolás a magyar btkvhez. Budapest 1876. 114. s köv. 1. L. Löw Tóbiás. A magy. ktkv. Anyaggyüjteménye. Budapest 1880. 344. s köv. 1. Schnierer i. m. 641. s 642. C. t. ü. büntető 16. sz. bat. 1893 márcz. 11. 1 1878:5. t.-cz. 54—59. §§.; 1880:37. t.-cz. 25. §. s 1878:5. t.-cz. már idéz. 55. §. 2 1876 : 16. t.-cz. 2. s 16. §§. bamis eskü, vagy nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt elitélt nem lebet végrendeletnél tanú; 1893: 18. t.-cz. 91. §. 3. s 215. §§. Tanuként kiballgatbató, de nem eskethető meg az, a ki hamis tanuzásért vagy bamis esküért volt elitélve. Az eskü meg nem engedhető azon félnek, ki nyereségvágyból elkövetett valamely bűntett vagy kihágás miatt, avagv hamis eskü miatt bűnösnek Ítéltetett. 1868 : 54. t.-cz 223 § c) s 1893 : 18. t.-cz. 96. §. 3 1894 : 31. t.-cz. 54. §. d) a mi mellett azonban a tévedés feltételeinek fenn kell forognia. 4 U. o. 79. §. s 80. §. cl). 5 C. 1886 jun. 4. 988. sz. Örökhagyó gyilkosa, mint érdemetlen úgy tekintetik, mintha örökhagyó előtt halt volna el; 1891 jun. 17. 10020/890. a férj gyilkosának bűnpártolásában elitélt nő érdemetlen. — Márkus i. m. II. k. 211. s köv. 1. — mindkét esetben a C. a Hk. s a többi régi magyar törvényekből indult ki. 0 1877 : 20. t.-cz. 43. §. e) ; érinthető még, hogy köztisztviselő sem le-