Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

70 csak az anya és a természetes gyermek közötti viszonyra alkalmazza a rokonság következményeit, ellenben a természetes atyával s ennek rokonaival, sőt az anya rokonaival szemben sem teszi azt, és csak kivételesen veszi a természetes rokonságot alapul; így a vérrokonság, mint házassági semmiségi ok, valamint az unokatestvérek közötti házassági tilalom fogalmában a származás törvényes, vagy törvénytelen volta nem állapít meg különbséget.1 A rokonok körében megkülönböztetendők a teljes vagy nem teljes vérű rokonok, ahhoz képest, mint azok ugyanazon házaspártól származnak, vagy csak egy közös törzsszülőjük (atyjuk vagy anyjuk) van.2 Kik valamely közös törzstől származnak : leszármazóknak (descendentes), a kiktől származnak felmenőknek (ascendentes) és azok, kik egy közös törzstől származnak, oldalrokonoknak neveztetnek. A rokonsági fok közelségének meghatározására nézve általában a római és kánoni számítás dívik. Jogunkban a kánoni számítás — computativ canonica — van elfogadva. A két számítási mód közötti különbség az oldalágra szorítkozik3 s míg a római számítás szerint, a számítás alapja az, hogy a hány nemzés közvetíti két személy között a vérségi közösséget, annyi ízben rokonok azok egymással; addig a kánoni számítás a közös törzshez egyenlő távolságban álló oldalrokonok között csak annyi ízt vesz számba, a mennyi íz van a közös törzs és az egyenlő fokon álló egyik oldalrokon között: ha azonban azok, a kik között a rokonsági fok számítandó, nem állanak egyenlő távolságban a közös törzshez, akkor a számítás a sze1 Ezért van az, hogy az 1877 : 20. t.-cz. 39. §-a szerint csak az anyát illeti — ha teljeskorú — a törvénytelen gyermek feletti törvényes gyámság, ellenben más rokonokat, mint a törvényes gyermekeknél, nem. Az örökösödés a törvénytelen gyermeket sem természetes atyja ós ennek rokonai, sem az anyai rokonaival szemben nem illeti meg az ily gyermeket, csak anyjával szemben adja meg ezt a gyakorlat — habár nem teljes határozottsággal — 1. lent Az öröklési jog mai érvényében czimű részben A lemenők öröklése szakaszt. — A kivételt képező 1894:31. t.-cz. 11. §., melyre útal a 17. §. is, vérrokonságról beszél, s kijelenti, hogy ez alatt úgy a törvényes, mint törvénytelen származáson alapuló rokonságot érti. — A német ptkv. 1589. §-a a törvénytelen gyermeket és atyát nem tekinti rokonoknak. Ezzel egyez a magy. ptkv. tervezet 183. §-a. — Az elismert, törvényesített és érvényesnek vélt házasságból született gyermekekre nézve 1. alant A szülők és gyermekek közötti jogviszony czímű részt. 2 A féltestvérek vagy ú. n. consanguinei — közös apa—, vagy uterini — közös anya —. Ezen megkülönböztetés az örökjogban fontos, a mennyiben pld. az atyának előbbi házasságából született gyermekei nem örökölnek annak későbbi házasságbani neje után, és viszont, ellenben a közös atya, vagy közös anya után az első és későbbi házasságból született gyermekek egyformán örökölnek ; ági vagyonnál valamely házastársnak előbbi házasságából született gyermekei után nem örökölnek féltestvérei azon vagyonban, a mely reájuk az előbbi házasságbeli — féltestvéreikkel — nem közös szülőjüktől hárult. 3 Mert az egyenes ágban a számítás közös, s e szerint annyi az íz, a hány a nemzés, a gyermek atyjával első, nagyatyjával másod ízben rokon, mindkét számítás szerint.