Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
52 azonban a bíróság bivatalból is tehet lépéseket az ily jogszabályok megismerése végett.1 A biró nemcsak jogosítva, de kötelezve is van a szabályrendeletek alaki törvényességét vizsgálni.2 /> } 6. Felsőbb bíróságok döntvényei. Azon tekintély, melylyel felsőbb bíróságaink hajdan bírtak, ítéleteiknek is kiváló tekintélyt adott. E tekintély főleg akkor nyilvánult, midőn a Curiának mindkét táblája több hasonló esetben egyenlő elvi jelentőségű határozatot — praejudicium — hozott; az ily határozatok ugyanis a jövőre is kiható erővel bírtak, a mennyiben úgy ezen, mint a többi bíróságok a hasonló esetekben — törvényes kötelezettség nélkül is — az ily határozatokban foglalt és a döntés alapjává tett elveket alkalmazták, főleg akkor, a midőn a concret jogesetre vonatkozólag a törvényben egyáltalában nem, vagy határozott jogszabály nem létezett. Az ily elvi kijelentéseket tartalmazó határozatok döntvényeknek (decisiones) neveztettek, megkülönböztetésül az egyszerű ítéletektől, melyeknek nem volt ily elvi tartalmuk. A kir. Curia döntvényeinek ezen hatálya sem törvényből, sem onnan nem származott, mintha a Curia törvényhozó jogok gyakorlására lett volna jogosítva, hanem csupán annak tekintélye, és azon szükségérzet folytán keletkezett, mely a törvény hézagos volta mellett egyes esetekben irányadó elvek létezését igényelte ; s ezen irányban a jogbiztonságra és az igazságszolgáltatás egyöntetűségére való fontos befolyásuk mellett, az ily döntvények kifelé is bizonyos esetekben szokásjog kifejlődésére vezethettek, másfelől az állandóan ismétlődő joggyakorlatban szintén ily szokásjog képződhetett, részben pedig úgy jelentkeznek az ily döntvények, mint valamely szokásjogi szabálynak — ezt alkalmazó — bizonyítékai.3 Később sem nyertek felsőbb bíróságaink oly hatalmat, hogy jogszabályokat állapíthassanak meg, sőt a kir. Curiának az állandó gyakorlatban megállapított elvi határozatai, a Mária Terézia által elrendelt és helyben1 1893: 18. t.-cz. 63. §-a. (így a magy. polg. prrtsi javaslat 283. §. is.) 2 1869 : 4. t.-cz. 19. §.; 1879 : 40. t.-cz. 10. §. 3 Hk. II. 6. úgy szól az ország rendes bíráinak Ítéleteiről, mint jogforrásról, a melyből szokásunk a múltban származott — 11., 12. §§. — L. Frank i. m. I. 40. §. Georch i. ni. 21.. s köv. 1. szerint a törvények magyarázata tekintetében van erejük s a törvényben nem foglalt esetekre nézve zsinórmértékül szolgálnak s az alsóbb bíróságok kötelesek azokhoz alkalmazkodni, de a felsőbbek nem. Kelemen i. m. 129. s köv. 1. szerint szintén kötelezik az alsóbb bírákat, ha csak nem akarják, hogy felebbezés folytán ezen felsőbb bírákhoz kerüljenek az ügyek, a kik majd így fognak határozni; a törvényben nem foglalt esetekben ideiglenesen törvény gyanánt szolgálnak. Szlemenics. Magyar polgári törvény. Pozsony, 1845. I. 18. 1. Ugyanígy 1. még Herczegh i. m. I. 39. §.
