Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
50 jogunkban is megkívántatott: 1. hogy a közönség, mely ily statútumokat hoz, állandó törvényhatósági joggal legyen felruházva,1 2. hogy a törvényhatóság törvényesen egybehívott gyűlésén, szabályszerű módon hozattak légyen, 3. a statútum sem az országos törvénynyel vagy szokással, sem egyesek magánjogaival ne ellenkezzék, 4. fontosabb esetekben megkívántatott a király általi helybenhagyás is.2 A statútumoknak hatálya kiterjed az illető közhatóság kebelében lakó vagy állandóan tartózkodó személyekre és az ott létező ingatlan dolgokra, ha tulajdonosaik másutt laknak is. Újabb törvényhozásunk3 szintén elismeri a közhatóságoknak azon jogát, hogy szabályrendeleteket alkossanak. Elismeri pedig e jogot nemcsak •— mint azelőtt — a törvényhatóságok, hanem a községek részére is. Ezen szabályrendeletek jogalapja a törvényhatóságokat és községeket megillető önkormányzati jog — autonómia —; vagy pedig a törvény által adott felhatalmazás, vagy utasítás bizonyos jogviszonyokra vonatkozó szabályrendelet alkotására. A szabályrendeletek materialis korlátjai: hogy nem léphetik át az őket megillető önkormányzati hatáskört, illetőleg a törvény külön adott felhatalmazásának és utasításának körét, s e mellett a törvényhatósági szabályrendeletnek nem szabad a községeknek törvény szerinti önkormányzati jogait sértenie ; további korlát a törvény, a kormánynak hatályban levő szabályrendeletei és a községi szabályrendeletre nézve még külön a törvényhatóságnak hatályban levő szabályrendeletei. ne foglaljanak és mások jogainak világos ártalmára és sérelmére ne legyenek, s a közönségek eféle statútumai egyedül közöttük és körükben érvényesek és kötelezők. A vidékiek és közönségbeliekre pedig, kiknek azok kebelében jószágaik és birtokjoguk nincsenek, nem terjednek. Eféle statútumokat pedig a nép többségével és józanabb részével kell hozni, és megállapítani)). —• L. még pld. Hajnik. Magyar alkotmány —, s jogtörténelem i. m. 279. 1. 1 Ilyenek voltak a megyék, szab. kir. városok és szabad kerületek, mely utóbbiak megszűntek. 1876 : 33. t.-cz. Itt említhetők a hajdú városok, a szepesi XVI város, a fiumei kerület s a házassági vagyonjogok s örökjogok terén ma is fennálló gyakorlati jelentőségénél fogva a jászkúnok 1799 évi és az erdélyi szászoknak 1583-ban megerősített statútumai. Ezekkel szemben nem tekinthetők statútumoknak a) egyes testületek szabályai, b) társasági szerződések, c) egyletek, társulatok, szövetkezetek stb. szabályai; mert objectiv jog forrását képező statútumot csak közjogi szervezet alkothat, a melynek ezen joga foly vagy a törvényen alapuló autonómiából, vagy abból, hogy kifejezett általános vagy speciális felhatalmazást vagy utasítást nyer statútum alkotására. L. e kérdésre Reiner János Szabályrendelet és egyleti alapszabály. Ügyv. Lapja. 1893. 13. sz. s Jogi dolgozatok i. m. 53. s köv. 1. 2 Ilyenek voltak azok az esetek, melyek a király hatalmára, az igazság kiszolgáltatására, és a peres ügyekben való eljárásra vonatkoztak. 1715 : 120. t.-cz. L. Frank i. m. 86. 1. e) jegyz. Wenzel i. m. I. 114. 1. a Előbb az 1870: 42. és 1871 : 18. t.-cz. legújabban az 1886 : 21. t.-cz. a (törvényhatóságokról) és az 1886 : 22. t.-cz. (a községekről), melyek az előbbiek hatályát megszüntették.
