Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

624 ruházásoknál az engedményezőt az engedményes irányában semminemű szavatosság nem terheli.1 De nem terheli a felelősség akkor sem, ha azt az engedményezés alkalmával magáról elhárította.2 Oly esetben, a midőn a hitelező ugyanazon követelését többekre ru­házta át, az elsőbbség azt illeti, kire a követelés legelőbb ruháztatott át; azonban az adósra nézve az engedményezésről való értesülés időpontja ha­tároz ; azért ha pld. a későbbi engedményes jelentkezik nála és legitimálja magát, akkor jogérvényesen teljesíthet neki; azonban ha mindkét en­gedményezésről egyidejűleg értesül, azonban úgy, hogy az átruházások egyikének korábbi voltáról is értesül, akkor csak ezen korábbi jogszerzőnek teljesíthet jogérvényesen.3 A több engedményesnek jogállására nézve azon­ban mindig a szerzés elsőbbsége dönt; mert az engedményezőnek csakis a követelés egyszeri átruházására lévén joga, az utóbb teljesített átruházások hatálytalanoknak tekintendők. Ha azonban ki nem nyomozható, hogy me­lyikre történt először a követelés átruházása, leghelyesebb a követelést egyenlően mindannyi engedményes között felosztani, ha pedig feloszthat­lan, az engedményeseket egyetemleges hitelezőknek tekinteni.4 Oly esetben, ha az engedményezés létrejötte vagy annak érvénye az engedményes és az engedményező között vitás, vagy ha a hitelező ugyan­azon követelését többekre ruházta át, akkor az, ki az engedményezett kö­veteléshez való jogát érvényesíteni kivánja, annak elismerés végett perrel megtámadhatja azt, ki ezen jogát kétségbe vonja. Ily esetben, vagyis akkor, ha a követeléshez való jog peressé válik, az adós senkinek sem fizethet mindaddig, a míg jogerősen el nem döntetik, hogy a követelés kit illet; azonban ily esetben az adósnak jogában áll a követelési összegnek birói letétbe helyezésével kötelezettségétől magát megszabadítani. Ezen letéte­ményezésre különben a követelést igénylő bármelyik fél kívánatára köte­lezve is van.5 1 Osztr. ptkv. 1397. §.; zürichi trv. 1038. §. ; drezdai jav. 327. cz. bajor jav. 154. cz. így Frank is i. m. 610. 1. — L. azonban Endemann i. m. 673. 1.; Kuhlenbeck i. h. 2 L. pld. az előző 1. 3 jegyz.-ben idézett 14. sz. t. ü. h. indokolását. 3 Német ptkv. 408. §.; magyar ptkv. tervezet 1258. §.; zürichi trv. 4 Drezdai jav. 330. cz. 5 Drezdai jav. 334. cz.

Next

/
Thumbnails
Contents