Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

615 2. Fő- vagy mellékszerződések. Főszerződés minden szerződés, mely önmagában és önállóan szolgál valamely kötelemnek megalapítására —, és meghatározására. Ellenben a mellékszerződés mindig valamely más, fő szerződés létét föltételezi, attól függ, azzal kapcsolatban jut tulajdonképen érvényre ; ilyen pld. a zálogszerződés, a kezesség.1 6. A szerződések biztosítása. A) Foglaló. A mi a szerződés megkötése jeléül, vagy a teljesítés biztosítása végett adatik, azt foglalónak nevezzük. A foglaló — ezen természeténél és czéljainál fogva —, a szerződés teljesítésével visszaadatik, illetőleg annak javára, a kitől származik, beszámíttatik ; valamint visszaadandó a foglaló akkor is, ha a szerződés a felek kölcsönös elállása folytán, vagy más ok miatt megszűnik,2 s meg nem állapítható, hogy a megszűnést valamelyik fél szerződésszegése okozta.3 Önként érthető, hogy ha a felek a foglaló iránt másképen intézkedtek, pld., ha azon fél, a ki a foglalót kapta, kikötötte és fentartotta magának a visszalépés jogát azon esetre, ha a másik fél — a ki a foglalót adta — nem teljesíti a szerződést, ilyen esetben a foglalót nem kell visszaadni; még akkor sem, ha a foglalóra nézve nem lett különösen kikötve, hogy az megtartható.4 Ha a szerződés nem teljesíttetik, más megállapodás hiányában szabályul szolgál, hogy az, a kinek vétkessége miatt a szerződés nem teljesíthető, az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen visszatéríteni tartozik.5 A másik fél azonban nem tartozik a foglaló elvesztésével, 1 Ezek az ú. n. accessorius szerződések. L. Frank i. m. 664. 1.; Hasenöhrl i. m. 346. 1. — Szokták a mellékszerződések neve alatt azon szerződéseket is érteni, a melyek valamely szerződés egyes részeit módosítják. Azonban ezek semmi egyebek, mint önálló új szerződési megállapodások, melyek az előbbi szerződést kiegészítik, vagy egyes intézkedései helyébe lépnek, s oly megítélés alá esnek, mint bármely más főszerződések. — A szerződések egyéb osztályozására nézve 1. Hasenöbrl i. m. 25—27. §§.; Kublenbeck i. m. II. 30. §.; Endemann i. m. 156. §.; Nagy i. m. II. 125. §.; Kiss M. i. m. 15. §. 2 1898: 2. t.-cz. 11. §.; 1875: 37. t.-cz. 276. §.; drezdai jav. 119. cz.; német ptkv. 337. §.; így Frank i. m. 594. s köv. 1. — Ha a foglalónak nevezett összeg a szerződés megkötésekor tényleg át nem adatott, hanem csak jövőben leendő átadása köttetett ki, nem tekinthető foglalónak; így C. 1897 'decz. 30. I. G. 392. Dtr. III. foly. XI. 62. 3 C. 1876 decz. 23. 11475. Dtr. r. f. XVII. 54. 4 Ha ily visszalépési jog nem lett fentartva, s a másik'fél egyszerűen eláll a szerződéstől, mintha az meg sem köttetett volna, akkor vissza kell adnia a foglalót. — A szöveg értelmében az Apáthy-féle tervezet 111. §. s i. m. 151. 1. 5 1875 : 37. t.-cz. 277. §.; code 1590. cz.; porosz LE. I. r. 5. cz. 213. §.; osztr. ptkv. 908. §.; szász ptkv. 895. §.; drezdai jav. 120. cz.; bajor jav. 44. cz.;