Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Második rész: Különös rész. A vagyonjog
612 Oly szerződós, melynél fogva valaki saját nevében valamely harmadik személy bizonyos cselekményét igéri, erre nézve csak azon kötelezettséget állapítja meg, hogy azon harmadikat a cselekmény teljesítésére reá fogja birni; ha azonban fáradozásai sikertelenek maradtak, a másik fél sem köteles a szerződést teljesíteni, s egyszerűen a szerződés előtti állapot visszaállításának van helye. Ha, a kötelezett a kellő fáradozást elmulasztotta, vagy vétsége által okozta, hogy a kötelezett cselekmény nem teljesíttetett, nem csak visszatéríteni köteles azt mit netán előlegül kapott, hanem a másik félnek kártérítéssel is tartozik. Ily kártérítésnek van helye azon esetben is, midőn a szerződés világos tartalma szerint, az illető szavatosságot vállalt azért, hogy a harmadik személy a szerződésben foglalt kötelezettséget teljesíteni fogja.1 Igen vitás az újabb időben azon kérdés, hogy kell-e a szerződésnek az abban kötelezett szolgáltatásnak jogi okát, — a kötelezettség jogalapját •— tartalmaznia ? Az újabb tudomány s ezzel egyezőleg az újabb törvényhozások ezen kérdésre határozottan nem-mel válaszolnak. A mi jogunk és joggyakorlatunk szerint azonban a kötelezettség indoka, vagyis annak jogczime lényeges része a szerződésnek, és ha ez hiányzik belőle, a kötelezett megtagadhatja a szolgáltatást, míg a jogosított annak jogalapját be nem bizonyítja.2 i. m. 126. §. — A VIII. magy. jogászgyülésen Biermann, Bozóky s Kleckner véleményei alapján tárgyalták ezen kérdést, és az előadó Sághy javaslata alapján ki lett mondva, hogy a harmadik javára kötött szerződéseknek, a felek akaratának, s a kérdéses ügylet természetének megfelelőleg, a harmadikra nézve is közvetlen hatály tulajdoníttassák. Tehát a harmadik részéről külön elfogadás nem szükséges ; maga a két fél közötti szerződés dönti el, hogy visszavonható-e a harmadik javára szóló kötelezés. L. a véleményeket Évkönyv, Bpest, 1882. I. 26—128. 1. E vélemények kiemelik, hogy már Frank foglalkozott ezen kérdéssel i. m. 305. §. A tárgyalásokra nézve Sághy, Csillag Gy., Kleckner A. felszólalásait 1. Évkönyv II. 35—52. s 310—313. 1. — L még pld. C. 1890 febr. 7. 3755/89. Márkus I. kiad. I. 282. 1. 1 Bajor jav. 35. cz.; szász ptkv. 799. §. ; osztr. ptkv. 881. §. 2 L. különösen ezen kérdésre vonatkozólag Windscheid i. m. II. 199. s köv. 1.; Endemann i. m. 108. §.; Hasenöhrl i. m. 27. §. III., a ki kiemeli, hogy az ú. n. abstract szerződések közé sorolni szokott elismerés, elszámolás' utalvány, kezesség mind materiális szerződések. — A C. 1896 okt. 13. 204 I. G. Fabiny II. 38. szerint az elismerés, vagy elszámolás nem állapítanak meg önálló kötelmet s a kötelezett fél azoknak érvényét, az alapul szolgáló jogviszonyból merített kifogásokkal megtámadhatja; azonban 1897 febr.&16. 394/06. L G. u. o. 222. az elszámolás ós a fizetési ígérettel tanúsított elismerés alapján marasztalt azért, mivel bizonyítva lett, hogy az elszámolásnak s fizetési ígéretnek alapját tényleg fenforgó kölcsönök képezték ; hasonló 1898 febr. 22 I. G. 466/97. — u. o. 271. —. Azonban a kereskedelmi forgalomban igen gyakoriak nálunk is az oly értékpapírok, a melyek a jogczím fölemlítése s igazolása nélkül érvényesek ; pld. a bon. L. erre nézve Nagy i. m. II 117 1 • s 1. még fent 176. 1. s 1 jegyz. s az egyoldalú Ígéretről szóló szakaszt.
