Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

610 3. Nem létező dolgok felett a létrejövetel, illetőleg a megszűnés bekövetkeztének feltétele alatt kötött szerződések érvényesek azon esetre, ha azok létezőkké válnak —, valamint oly dolgok, vagy cselekmények felett létrejött szerződések, a mely dolgok és szolgáltatások a szerződés megkötése idején szerződés tárgyai nem lehetnek úgyan, de a melyeknél a lehetőséget kizáró ok oly minőségű, hogy utóbb megszünhetik.1 Ha oly dologra vagy cselekményre nézve, mely szerződés tárgyát nem képezheti, halasztó feltétel alatt köttetik a szerződés, az csak azon esetben érvényes, ha az ok, a melynél fogva bizonyos dolog vagy szolgáltatás szerződés tárgya nem lehet, a feltétel bekövetkeztekor megszűnt.2 4. Jogilag lehetetlen, tehát ezen oknál fogva érvénytelen szerződések hazai jogunk szerint: a) az ingatlan dolog átadásával, oly feltétel alatt kötött zálogszerződés, hogy a hitelező kölcsönadott tőkéjének kamatai fejében az ingatlan hasznát élvezze ;3 b) azon szerződés, melynél fogva az ügyvéd a képviseletére bizott ügy vagy per tárgyát magához váltja ;4 c) minden szerződés, mely az erkölcsökbe ütközik ; pld. a katonai szolgálat alóli kiszabadítás kieszközléséért kötelezett szolgáltatásra irányuló szerződés.5 és lehetetlen dolgok együtt igértettek, a lehetségesek teljesítendők ; ha csak a szerződő felek nem tűzték határozott feltétel gyanánt, hogy a szerződés egyik pontja sem választható el a másiktól — 882. §. — Azonban az újabb törvények intézkedései helyesebbek. 1 Ezen feltételnek azonban nem kell szükségképen kifejezetten megállapíttatnia ; azért a muló lehetetlenség fenforgása még nem teszi szükségképen érvénytelenné az ügyletet ; pld. ha valaki oly ingatlant ad el és ruház át szerződésileg másra, mely nincs is még az ő tulajdonában, s nincs telekkönyvileg az ő nevére jegyezve, ezért az ügylet még nem fog érvénytelennek Ítéltetni, mert az ingatlan megszerezhető, s a telekkönyvi bejegyzés akadályai is megszüntethetők. L. pld. C. így 1884 ápr. 7. 6747, 83. Márkus I. kiad. I. 343. 1. s fent részletesen a dologi jogban a tulajdon önkéntes átruházásáról szóló szakaszt. — L. még német ptkv. 308. §. ; s a magyar ptkv. tervezet 954. §. 2 Drezdai jav. 31. cz.; bajor jav. 26. cz.; német ptkv. 308. §. 3 Az országbir. ért. által fentartott 1852 nov. 29. ősiségi pátens 19. §. s állandó gyakorlat. ' 4 1874: 34. t.-cz. 57. §. Részletekre nézve 1. Eeiner Ignácz i. m. 49. §. Ezen törvény életbe lépte előtt a pertárgy bizonyos hányadának — quota litis — kikötése is tiltott érvénytelen volt, sőt a gyakorlat sokái" később is ezen alapon állott; helyes megoldás végett mindig azt kell tekinteni, hogy a pertárgyának, mint ilyennek a megszerzésére irányul-e a kikötés, vagy csak ahhoz viszonyított arányban kifejezett ellenértéknek kikötésében ? Előbbi tilos, utóbbi nem. 5 C. 1884 márcz. 5. 7606/883. Márkus I. kiad. I. 301.; 1886 szept. 1968. ú. o. 299. 1. — érvénytelen azon kötelezés, a mely valamely férjes nővel folytatott titkos szerelmi viszony alapján tétetett; 1889 jun. 7. 880. — ú. o. 300. 1. — a házasságon kívüli együttélés alapján tett kötelezés stb. L. erre nézve Frank i. m. 589. 1.