Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

606 a) azon szerződések, melyek a házas felek, mint ilyenek közötti vagyoni viszonyokat szabályozzák, akár a házasságra lépés előtt, akár az után köttettek; b) a házastársak és jegyesek között létrejött adás-vevési, csere, életjáradéki, kölcsön, ingatlan dologra vonatkozó s 3 évnél hosszabb időre kötött bérleti és haszonbérleti szerződések, tartozás-elismerést tárgyazó jogügyletek, engedmények, valamint általában mindazon jogügyletek, melyek által egyik házastárs vagy jegyes ingatlan vagyonának tulajdonjogát vagy haszonvételét bármely czímen a másikra átruházza j1 c) ugyanazon személyek közötti ajándékozások ingatlanokra általában, ingókra pedig, a mennyiben az ajándéktárgy át nem adatott ;2 d) a házastársak és jegyesek között kiállított általános meghatalmazások és e) úgyanazon személyek között váltóbeli kötelezettség vállalására, kölcsönvételre, tartozás elismerésre, ingatlan vagyon elidegenítésére vagy megterhelésére, továbbá ingatlan vagyonnak visszteher melletti szerzésére és jogról való ingyenes lemondásra szóló különös meghatalmazások.3 A választott biróság kikötését tárgyazó szerződések csak Írásban szerkesztve érvényesek.4 Oly szerződés, melynek jelzálogjog szerzésére alapul kell szolgálnia, szintén csak írásban köthető, mert szóbeli szerződés alapjára jelzálogjogot szerezni nem lehet.5 Ügyvédi jutalomdíj s az idővesztés kárpótlására vonatkozólag létrejött előleges megállapodás érvényéhez szintén írásbeli okmány szükséges.6 Az oly meghatalmazás, mely nem ügyvéd részére, vagy ügyvéd részére ugyan, de nem törvénykezési ügyletekre, avagy a meghatalmazott személyre való tekintet nélkül az országon kívüli használatra állíttatik ki, mindig hitelesítendő.7 1 C. 1886 jun. 28. 3184. Dtr. XV. 179. — bár még a régi törvény hatálya alatt, de az új törvénybe nem ütközve — nem kiyán közjegyzői okiratot oly jogügylet érvényességéhez, melylyel a bázásTéíek nem saját, hanem termékeik vagyoni viszonyait szabályozzák. Epen így, ha nem maguk a Jegyesek, hanem a szülőik kötelezik le magukat a jegyesek javára, akkor sem szükséges közjegyzői okirat. — Ezen jogszabályhoz 1.' Zsögöd i. m. 20. s köv : 38. s köv. 1. 2 1886 : 7. t.-cz. 22. §. Megjegyzendő még itt az is, hogy ha a házasfelek vagy jegyesek az ügylet érvénytelensége esetében egymástól visszakövetelik azt, a mit tényleg adtak egymásnak, akkor sem birnak egymással szemben bizonyítható erővel a közöttük létrejött magánokiratok. 3 U. o. 23. §. — Mint nem szorosan az általános magánjogba vágó, csak itt említendő, hogy vakok váltójogi hatálylyal csak úgy kötelezhetik magukat, ha aláírásuk közjegyző által van hitelesítve. — Ú. o' 24 S 4 1868 : 54. t.-cz. 496. §. ' 5 L. erre nézve különösen az általános részben VI. fej. II. szakaszt. 6 L. 1874 : 34. t.-cz. 54. §. s 1. ehhez Reiner Ignácz. A magyar ügyvédség i. m. 48. i;. 1868 :54. t.-cz. 553. §. ; közforgalom tárgyát képező értékpapírok megsemmisítése iránti eljárás megindíthatásához 'közjegyzőileg hitelesített