Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

604 tehát az ajánlat elfogadására nézve általában felállított s fentebb előadott szabályok szolgálnak zsinórmértékül. Az érvényesen megtörtént ajánlat is hatályát veszti, ha azon személy, a kinek az ajánlat tétetett, annak elfogadása előtt meghal, vagy viszont, ha az ajánlattevő hal meg, mielőtt az elfogadás tudomására juthatott; ezen esetekben az örökösökre is kiható érvényes szerződés nem létesül, kivéve ha az ajánlat oly minőségű, hogy az az elfogadó fél halála után teljesítendő kötelmet foglal magában, vagy maga az ajánlat vagy elfogadás kifejezetten az örökösökre is ki van terjesztve.1 2. Az előleges szerződés és a pontozat. A jövőben kötendő szerződésre nézve történt előleges tárgyalások (tractatumok) semmi kötelező erővel sem birnak; ez azonban nem vonja maga után azon következményt, hogy csak a teljesen befejezett szerződésnek lehessen kötelező ereje.2 Az előleges tárgyalásoktól ugyanis lényegesen különbözik azon eset, midőn a felek egy jövendőben kötendő szerződésre nézve kötelezőleg állapodnak meg — pactum de contrahendo —. Ily szerződések kölcsönügylet esetén fordulnak gyakran elő, midőn pld. az ügylet azonnali reálizálása nem lehetséges, de a feleknek érdekében áll, hogy az ügylet annak idején valóban létrejöjjön ;3 vagy általában akkor, ha a végleges szerződés megkötése bizonyos előbb elhárítandó akadályok által van gátolva.4 Joggyakorlatunk az ily előleges szerződést, vagyis a kötendő szerződés iránti megállapodást 1 így osztr. ptkv. 918. s 862. §§.; zürichi trv. 1187. §.; szász trv. 1324. §.; drezdai jav. 710. cz. — A magyar 1875:37. t.-cz. 289. §-ában foglalt rendelkezés, mely szerint az ajánlat, mely a kereskedelmi üzlet körében kereskedőtől ered, ennek halálával hatályában fenmarad, mint határozottan kifejezett speciális jellegű, a közönséges magánjog terén alkalmazást nem nyerhet. Ezen kérdésre nézve 1. Hasenöhrl i. m. 647. s köv. L, az ott megbeszélt nézeteket. — Azonban a német ptkv. 153. §. szerint az ajánlattevő utóbb bekövetkezett halála, cselekvőképtelensége nem akadálya a szerződés létrejöttének; hacsak a szerződők más akarata föl nem veendő; a magyar ptkv. tervezet 939. §. szerint szintén így, ha ajánlattevő halála vagy szerződőképességének elveszése az ajánlat elküldése után áll be ; ellenben kétség esetén hatálytalanná lesz, ha ez az elfogadási nyilatkozat elküldése előtt annál következik be, a kihez az ajánlat intézve volt; az elfogadási nyilatkozat elküldése után, az elfogadó személyében beálló ily körülmény nem érinti az elfogadás hatályát. 2 L. német ptkv. 154. §.; magyar ptkv. tervezet 932. §.; osztr. ptkv. 861. s 936. §§.; zürichi trv. 910. §.; drezdai jav. 55. cz. 3 L. Stubenrauch i. m. II. 105. L; Hasenöhrl i. m. 52. §. — Az ily pactum de contrahendo akként érvényesíttetik, hogy a követelő fél ellenfele arra köteleztetik, hogy a kikötött szerződést tényleg megkösse, pld. az Írásbeli szerződést kiadja; vagy pedig maga a birói Ítélet mondja ki, hogy pld. a megállapított idő, vagy egyéb körülmények beállta folytán a szerződés megkötöttnek tekintendő; 1. Hasenöhrl i. h. 4 L. pld. C. 1874 szept. 16. 7521. Dtr. r. f. VII. 28.