Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Második rész: Különös rész. A vagyonjog
598 gos résznél többet teljesített, némelyek azon következtetést vonják le, hogy olyan esetben, a midőn több egyetemlegesen kötelezett adós közül az egész, tartozás esetleg épen oly adóson hajtatott be, a ki önállóan még más hitelezőnek is tartozik, s a kinek ezen különálló tartozása épen azért nem nyerhetett fedezetet, mert az egyetemleges tartozás kielégítése kimerítette az ő vagyonát, —• az ily esetben tehát az egyetemleges adósokkal kötelmi viszonyban nem álló hitelező, az ő adósának egyetemlegesen kötelezett adóstársai ellen visszkereseti joggal birna.1 Ez azonban téves állítás ; mert az egyetemleges adósok egyik adóstársuk külön hitelezőjével semmi kötelmi viszonyban sem állanak, s ennélfogva az ellenük indítandó visszkeresetre törvényes czíme annál kevésbé van, mert az egyetemleges adósok mindenike részesült a kölcsönben, s így az által, hogy az az adóstársak egyikének vagyonából fedeztetett, a többi jogtalanul gazdagodott volna. Ez az egyetemleges adósok közötti jogviszonytól függ, melyhez harmadik személynek semmi köze sincs.2 Ha az egyetemleges hitelezők egyike az egész követelést fölvette, akkor a köztük fennálló jogviszony szerint határozandó meg az, hogy van-e a többieknek ellene visszkereseti joga és mennyiben? Különös megállapodás hiányában elvül szolgál, hogy az egyetemleges hitelező az általa beszedett követelésből társait részesíteni tartozik.3 2. Az alanyok többsége a követelés felosztbatlansága esetén. Ha többen együtt vannak jogosítva valamely feloszthatlan szolgáltatás követelésére, vagy többen ily feloszthatlan szolgáltatás teljesítésére vannak kötelezve, akkor szintén az egyetemlegességnek bizonyos neme áll be, melynek azonban különös sajátságai vannak. Fő sajátsága az, hogy az egyetemlegesség csak formális. A hitelező, kinek javára a szolgáltatás történt, a többi hitelezőnek, részeik arányában kártérítéssel tartozik; valamint a több adós közül az, ki a feloszthatlan szolgáltatást teljesítette, jogosítva van a 1 Ez főleg ingatlanok elárverezésénél fordul gyakran elő. 2 Azonban ily esetben azon hitelező, az ő személyes s közvetlen adósa elleni követelése alapján lefoglalhatja, vagy engedmónyeztetheti azon követelési jogot, a mely a fizető egyetemleges adóst adóstársai ellen megilleti. 3 így német ptkv. 430. §., s a magyar ptkv. tervezet 1211. §., mely — más megállapítás hiányában —, egyenlő részesedési jogot állapít meg az ily hitelezők részére; így zürichi trv. 942. §. is; — ellenben osztr. ptkv. 895. §. csak akkor ad az egyetemleges hitelezőtársaknak visszkereseti jogot a követelést fölvevő hitelező ellen, ha ez külön meg lett állapítva; így Frank i. m. 578. 1. s az Apáthy-féle tervezet indokolása i. m. 108. 1. Ezekkel szemben helyesen útalt arra — a szöveg értelmében — a német ptkv. indokolása, hogy a követelés az összes hitelezőket illetvén, lehetetlen egynek javára a többit megfosztani a követeléstől csak azért, mert egyik megelőzte a többi hitelezőtársat, holott, ha valamely véletlen folytán ő elkésett volna, akkor ő vesztette volna el a követelést. — Motive i. m. II. 157. 1.
