Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

582 2. ha a határidő hetekben, hónapokban vagy több hónapra terjedő időszakban — év, félév és évnegyedben, — van megállapítva, a teljesítés ideje az utolsó hét, vagy utolsó hó azon napjára esik, mely nevénél vagy számánál fogva a szerződés megkötése napjának megfelel; ha ezen nap az utolsó hónapban hiányzik, a teljesítés a hó végnapjára esik. Egy hét alatt hét nap értendő; 3. ha a teljesítésre kitűzött határidő egy vagy több egész és egy fél hóban állapíttatott meg, a fél hó, mely alatt 15 nap értendő, a hónap vagy hónapok után számítandó. Úgyanezen elvek szerint történik a határidő számítása akkor is, ha ez nem a szerződés megkötésével, hanem más időponttal veszi kezdetét. Ha a teljesítés napja vasárnapra, vagy valamely közönséges ünnepre esik, a kötelezettség a legközelebbi köznapon teljesítendő.1 Ha a kötelezettség bizonyos időtartamon belül teljesítendő, a teljesítésnek ezen időtartam eltelte előtt kell bekövetkeznie. Ha azonban a kitűzött időtartam utolsó napja vasárnapra vagy valamely közönséges ünnepre esik, a kötelezettség legkésőbb a vasárnapot vagy ünnepet közvetlenül megelőző köznapon teljesítendő.2 Oly szerződéseknél, melyekben a teljesítési idő közelebbi meghatározása helyett a következő kifejezések: «mielőbb», «mihelyt csak lehet», «alkalmilag», vagy más hasonló általános kifejezések használtatnak, a teljesítés idejét a fenforgó körülmények, s az ügylet természetéhez képest a biró határozza meg. Ellenben ha a teljesítés akkép igértetett, hogy annak «néhány* vagy «egy-két» nap, hét, hó vagy év alatt kell történnie, a «néhány» vagy «egy-két» kifejezés alatt két nap, hét, hó vagy év értendő.3 1 1875 : 87. t.-cz. 329. §. s fent 240 s köv. 1.; s. 1. még pld. 1868 : 54. t.-cz. 255. §., mely szerint a birói ítéletben foglalt kötelezettséget a határidő utolsó napjára eső ünnep s vasárnap belyett a következő köznapon kell teljesíteni. Ezen rendelkezésre annál inkább kell súlyt helyezni, mert ebben már a birói ítélet formájában jelentkező teljesítési kötelezettségekre nézve van kimondva, hogy az arra nézve folyó határidő utolsó napjára eső ünnep s vasárnap helyébe a következő köznap lép; és fontos a vasárnapi munkaszünetről szóló 1891: 13. t.-cz., mely egyenesen kizárja a kötelezettségek egész sorának vasárnap és Szt. István napján való teljesítését. — Hasenöhrl az osztrák jogra nézve, i. m. 326. 1. azon állásponton áll, hogy a vasár-, vagy ünnepnap nem képez különbséget a teljesítési határnapok között; az ottani praxis ingadozik. — A német ptkv. 193. §., s ezzel egyezőleg a magyar ptkv. tervezet 1118. §. szerint, mind a határnap, mind a határidő fenforgása esetén, az ünnep-, vagy vasárnapot követő napon eszközölhető a teljesítés. 2 1875:37. t.-cz. 330. §. — L. megelőző jegyz.; mert ha a teljesítés nem követelhető, s esetleg nem is eszközölhető törvény tilalma miatt vasárvagy ünnepnapon, akkor már a megelőző napokon kell teljesíteni az oly kötelmet, a melynek bizonyos határidő lejárta előtt kell teljesíttetnie, s a határidő utolsó napja pedig épen vasár-, vagy ünnepnap. 3 Ú. o. 331. §. L. szász ptkv. 714. §.; drezdai jav. 262. §. Itt igen gazdag casuistikával van és lehet dolgunk; a melyekben csak a concret esetben