Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Második rész: Különös rész. A vagyonjog
576 kiegészíti az 1883: 25. t.-cz. 21. §-a azzal, hogy a 8<>/o-nál magasabb kamatok behajtása, vagy végrehajtása végett a biró nem rendelhet el, s nem foganatosíthat végrehajtást. Az 1877 : 8. t.-cz. intézkedései az uzsora megfékezésére'elégtelennek bizonyultak. Az időközben szerzett tapasztalatok figyelembe vételével megalkottatott az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883: 25. t.-cz., mely eltérőleg az eddigi felfogástól, uzsorának nem a törvényes kamatok mértékének túllépését, hanem azon tényt tekinti, melynél fogva valaki másnak szorultságát, könnyelműségét vagy tapasztalatlanságát felhasználva, olyan kikötések mellett hitelez vagy ad fizetési halasztást, melyek a neki vagy harmadiknak engedett túlságos mérvű vagyoni előnyök által az adósnak, vagy alperesnek anyagi romlását előidézni vagy fokozni alkalmasak ; vagy oly mérvűek, hogy az eset körülményeihez képest a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közt szembeötlő aránytalanság mutatkozik.1 Azonban a valósággal adott érték után 8 %-ot felül nem haladó kamat kikötése vagy érvényesítése nem tekinthető soha uzsorának,2 de viszont pusztán a magasabb % kikötése s érvényesítése sem képez uzsorát, ha nem bir az előre bocsátott minőséggel. Az uzsora fenforgásának magánjogi következménye az, hogy a biróság 3 az ügyletet semmisnek mondja ki, s ezzel kapcsolatban visszaállítja az eredeti állapotot, még pedig úgy, hogy a hitelező részére csak a tényleg hitelezett összeg állapíttatik meg, s ha az adós akár kamatban, akár tőke 1 Az uzsora magánvádra üldözendő vétség, a melynél azonban a vádat nemcsak a sértett, hanem házastársa —, a fel-, s lemenő rokonok, s a gyám s gondnok is emelheti; a följelentés nincs a három hónaphoz kötve, s a vád nem vonható vissza. A büntetés egy hónaptól hat hónapig terjedhető fogház és 100 írttól 2000 frtig terjedhető pénzbüntetés; a mellett a hivatalvesztés és politikai jogok gyakorlata is kimondható. Üzletszerű uzsoráskodás-, váltó-, birói egyezség-, s szinlett ügylet formájában palástolt uzsora, s az uzsora miatti büntetés kiállása óta 2 éven belüli visszaesés esetében a büntetés két évig terjedhető fogház és 4000 frtig terjedhető pénzbüntetés; valamint a hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését ilyenkor ki kell mondani. •— Ugyanígy büntettetik az, a ki uzsorás követelést tudva megszerez, azt másra ruházza, vagy maga érvényesíti. Ezen cselekmény miatt eljárás a kir. törvényszék hatáskörébe tartozik. L. 1883 : 25. t.-cz. 1—4., 7., 9. §§. Megjegyzendő azonban, hogy az uzsoratörvény nem terjed ki azon kereskedelmi ügyletekre, a melyekben bejegyzett kereskedők élvezik a hitelt — i. trv. 16. §. — s Nagy i. m. 126. §. — L. még a német ptkv. 138. §.; s a magyar ptkv. tervezet 957. §-t (mely uzsorás szerződésről szól); s ehhez Csillag Gyula. Az uzsora a magy. ptkv. tervezetben. Bpest, 1901. 2 1883 : 25. t.-cz. 4. §. 3 Még pedig vagy az uzsora vétsége felett itélő büntető törvényszék, vagy> — °ly esetben, midőn a büntető eljárást nem a tényálladék hiánya, vagy bizonyítékok elégtelensége, hanem más ok miatt nem lehet folytatni, — a polgári bíróság — még pedig 20 frton aluli ügyekben is a kir jbiróság — itél. 1883 : 25. t.-cz. 8. s 12. §§.
