Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

572 1. Ha az érdek megtérítési kötelezettség valamely jogügyleten alapszik, annak mértékét a jogügylet tartalma határozza meg.1 2. Ha a kötelezettség valamely jogszabályon alapszik, annak mértékét a törvény határozza meg.2 3. Ha a kártérítési kötelezettség valamely tiltott cselekményből származik, vagy valamely kártérítésre objectiv minőségénél fogva kötelező ténykedésen, cselekményen, eljáráson, illetőleg felelősséget megállapító viszonyon alapul, akkor a kártérítésnek olyképen kell eszközöltetnie, hogy helyreállíttassék azon állapot, mely a kárt okozó s előidéző cselekmény, magatartás, illetőleg helyzet nélkül léteznék.3 Erre való tekintettel, 1. az, a ki a kártérítésre köteles, a károsítottnak azt, a mi ettől elvonatott, visszatéríteni, azt, a mi megsemmisíttetett vagy megrongáltatott, az előbbeni állapotba helyezni, a közvetlenül vagy közvetve okozott kárt megtéríteni, és az elmaradt nyereséget pótolni tartozik.4 2. Elmaradt nyereségnek az tekintetik, melyre a károsult a közönséges szorgalom mellett, a dolgok rendes folyása vagy a történt intézkedések szerint számíthatott. A károsítottnak puszta előszeretete, melylyel a dolog iránt viseltetett, figyelembe nem jöhet. 3. Ha többen közösen okoznak kárt, egyetemlegesen felelősek. Ha a károsított hozzájárulhatott volna a kártétel elhárításához, vagy az ő gondatlansága is hozzájárult a kár előidézéséhez, akkor a kárt a károsítóval közösen viseli.5 Azonban a károsított többet nem követelhet, mint 1 Erre vonatkozólag tehát nem lehet valamely általános szabályt felállítani, hanem minden egyes esetben a fenforgó körülmények szerint kell a felek valóságos akaratát kutatni és megállapítani. 2 Például szolgálhat erre az osztr. ptkv. 1041. §-a, melynek alapján valamely — ügyvitel nélkül — másnak hasznára fordított dolog tulajdonosának, azon dolognak, a haszonra való fordításkor volt közönséges értéke térítendő meg, ha az neki természetben vissza nem adható. L. Sághy i. m. 264. 1. A kisajátításnak eseteiben, vagy a vizi szolgalmak eseteire nézve a törvény szintén positive megállapítja az érdek megtérítés mértékét. 3 L. Eeiner i, m. 152. s köv. 1. 4 Ma s főleg a mi jogrendszerünkben a pénzbeni kártérítés képezi a szabályt, a természetbeni helyreállítás s hasonnemü dolog szolgáltatása a kivételt; így a magyar ptkv. tervezet 1139. §. is; ellenkezően a német ptkv. 247. s köv. §§., a melylyel szemben s általában 1. Reiner i. m. 153. s köv. 1. , 5 Itt oly esettel van dolgunk, a melyben a köv. 1. 2. jegyzetben is említett, s a kárt okozó cselekvény, vagy mulasztás mérlegelésénél figyelembe veendő, s érdek megtérítési kötelezettség mértékére befolyással biró különös körülmények forognak fenn. — L. magára a tételre nézve C. 1886 ápr. 8. 7140/85. Márkus I. kiad. I. 439. kártérítéssel tartozik az, a ki szalmakazal mellett tüzet rakott, de a kárt részben viselni köteles az is, a ki szalmakazalait őrizetlen hagyta, s ez által tette lehetővé a kárt; 1886 ápr. 14. 7639/85. — ú. o. — a kárt közösen viseli a szomszéd, ha a házat a mellette levő emésztőgődör megrongálta, és a tulajdonos, ha az épület tetőzetének rongált állapota is befolyással volt a kárra; 1888 okt. 23. 5S6. — ú. o. a padlás túlterhelése által okozott kár megtérítésre kötelez, de csak részben