Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

567 vált lehetetlenné, akkor azon szolgáltatást kell teljesíteni, a mely lehetséges maradt;1 tehát a szerződés érvényben marad. Ez a helyes szabály.2 Más a helyzet akkor, ha a teljesítés az egyik szerződő fél hibája folytán válik lehetetlenné. Ezen esetre a törvényhozások általában a római jognak azon elvét fogadták el, hogy ha a választás a hitelezőt illette és szolgáltatások egyike vagy másika az adós hibája folytán vált lehetetlenné, a hitelező nem tartozik a még lehető szolgáltatás teljesítésével megelégedni, hanem a lehetetlenné vált szolgáltatás értékének megtérítését is követelheti ; ha ellenben az adóst illette a választás és a szolgáltatások valamelyike az ő hibájából vált lehetetlenné, ez csak neki válhatik hátrányára, s ily esetben a még lehetséges szolgáltatást tartozik teljesíteni.3 b) A fajlagos kötelmek. E szolgáltatások tartalmát nem valamely egyedileg meghatározott dolgok, hanem csak a faj (genus) szerint meghatározott dolog vagy ilynemű dolgok bizonyos mennyisége képezi.4 A szolgáltatandó dolgok e kereten belül közelebbről vagy távolabbról lehetnek meghatározva ; és lehetnek helyettesíthetők vagy nem helyettesíthetők. Ezen szolgáltatásokra is azon elv áll, mint a vagylagos kötelmeknél, hogy a választás joga rendszerint az adóst illeti, azonban az adós ezen joga annyiban korlátozva van, a mennyiben az adós középfajú és minőségű dolognál alábbvalót nem választhat.5 Ellenben ha a hitelezőt illeti a választás, az e jogával szabadon élhet, tehát a legjobbat is választhatja. Egyebekben a kötelmek e nemére nézve a vagylagos kötelmekre vonatkozókkal azonos elvek és szabályok szolgálnak irányadókúl. 1 Szász trv. 1021. §.; drezdai jav. 393. cz.; bajor jav. 259. cz. ; zürichi tkv. 1012. §.; Code 1192 ^cz. 2 így német ptkv. 265. §.; azonban nem érvényesül e korlátozás, ha oly körülmény folytán állt be a teljesítés lehetetlensége, a melyért a választásra nem jogosult felelős. így magyar ptkv. tervezet 1172. §. 3 Osztr. ptkv. 907. §.; Code 1103. Art.; zürichi ptkv. 729. §.; drezdai jav. 275. Art.; bajor jav. 254. Art.; magyar ptkv. tervezet 1172. §. 4 Sághy i. m. 9. §.; Zsögöd i, m. 54—58. §§.; Katona i. m. 52. s köv. 1.; Kuhlenbeck i. m. II. 22. s köv. 1. 5 1875:37. t.-cz. 321. §. szerint, ha a szerződésben az árú faja és minősége iránt közelebbi meghatározás nem foglaltatik, az adós középfajú és minőségű árut tartozik szolgáltatni ; ez azonban nem tekinthető oly szabálynak, a mely csak a kereskedelmi ügyletek speciális minőségén alapulna s ezért általában alkalmazható ; így különben a német ptkv. 243. §., a melyhez 1. Endemann i. m. 513. 1., a hol útal arra, hogy hagyományoknál a 2155. §. szerint csak a hagyományos viszonyainak megfelelő dolgot kell szolgáltatni. — így a magyar ptkv. 1127. s 1902. §§. — Az osztr. ptkv. utóbbi esetre azt rendeli, hogy oly dolgot kell választani, a milyent a hagyományos használhat.