Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Második rész: Különös rész. A vagyonjog
557 forgalomba helyezést hagyja abba, s a jogsérelem által okozott ideális és esetleg tényleges vagyoni kárért elégtételt, illetőleg kártérítést adjon.1 ÖTÖDIK RÉSZLET. A KÖTELMI JOG.2 I. CZIM. A KÖTELMI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZE. I. FEJEZET. A KÖTELMI JOG FOG-ALMA. I. A római és a mai kötelmi jog. A kötelem azon jogviszony, melynél fogva két személy közül az egyik, az adós, a másikra, a hitelezőre való tekintettel meghatározott és rendsze1 A magyar ptkv. tervezet 90. §. a képmással való visszaélés czímén tartalmaz rendelkezést; ezzel kapcsolatban állanak a 92. §-ban említett §§.— 2 L. a római jogra nézve Windscheid i. m.; Brinz i. rn.; Dernburg i. m.; Vécsey i. m. 139—173. §§.; Szentmiklósi (Kajuch) i. m. 225—290. I.; a külföldi jogokra nézve A. Schneider u. H. Fick. Das Schweizerische Obligationenrecht. Zürich, 1882. s ott 19—23. 1. igen részletes irodalom ; J. Haberstich. Handbucli d. Schweizerischen Obligationenrechts. Zürich, 1884. s 1885.; Savigny. Das Obligationenrecht, als Theil d. heutigen Kömischen Eechts. Berlin, 1851.; Mommsen. Beitráge z. Obligationenrecht. Braunschweig, 1853.; E. Kuntze. Die Obligationen u. die Singularsuccession des römischen und heutigen Bechtes. Leipzig, 1856.; Hasenöhrl. Das österr. Obligationenrecht. II. kiad. Wien, 1892. s 1. 1. *) jegyz. a kötelmi jogra vonatkozó német irodalom. A német ptkv. id. javaslatai s azok indokolásai, Motive u. Denkschrift s arra vonatkozó irodalmat 1. közölve Beatz. Die Litteratur über d. Entwurf i. m. 19—33.; Seuffert. Die alig. Grundsátze d. Obligationenrechts. Berlin, 1889.; Cosack i. m.; Endemann i. m. II. r.; Stammler. Das Becht der Schuldverháltnisse in s. alig. Lehren. Berlin, 1898.; Schollmeyer. Das Becht d. einzelnen Schuldverháltnisse. Berlin, 1897.; Liszt. Die Deliktsobligationen. Berlin, 1898.; G. Giorgia. Teória delle obligazioni nel diritto moderno Italiano etc. 8. köt. s ehhez alphabeticus tárgymutató. Firenze, 1887. A magyar irodalomból megemlítendő Frank i. m. II. könyv III. rész, a melynek legnagyobb része azonban ma már megszűnt intézményekre vonatkozik, ugyanez áll pld. Dósa i. m. II. k. V. fejez.; 1. továbbá Sághy. A kötelmi jog általános elmélete. Bpest, 1887.;_ Apáthy I. Az általános magánjogi törvénykönyv tervezete. Kötelmi jog. Altalános rész s indokolás. Bpest, 1882. Különös rész. 1884. és 1885.; Biermann. Észrevételek a magy. magánjogi trvk. tervezetének a kötelmi jogot tárgyazó részére. Magy. Igazságügy 1884. XXII. k. 1. s köv. fejez.; Zsögöd. Fejezetek kötelmi jogunk köréből. Bpest, 1897—1900., a melyben szól a telekkönyvi szolgáltatásról; a fajlagos kötelemről; kártérítésről; továbbá a szolgáltatási hely, idő s a szolgáltatás némely módbeli oldalairól, az adós-késedelem; hitelező-késedelem; a naturális szolgáltatás elszegése, szolgáltatás lehetetlenülése; pénztartozás; viszonos kötelem, törvényes kamatláb, kamatelévülés; vagylagos kötelem; a kötelem jogalkata; kötelmi jog