Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Második rész: Különös rész. A vagyonjog
548 fogva találmányának tárgyát kizárólag ő hozhatja forgalomba, s azt ipar* szertíleg értékesítheti.1 Ezen jog is a szerzői jognak különös neme ; a melynél a közös találkozó pont csak a szerzó'nek, a feltalálónak a találmányon, mint eszmei tárgyon való joga. Ellenben eltér a szerzői jogoknak eddig tárgyalt nemeitől abban, hogy ezek mindig bizonyos külső alakban megjelenő gondolatra létesítik a jogot, vagyis itt maga az eszme, a gondolat nem részesül védelemben, hanem az irói mű, a képzőművészeti alkotás ; ellenben a szabadalmi jognál a jog maga az eszmén, a gondolaton létesül s ahhoz kapcsolódik, és tartalma éppen abban áll, hogy azon eszmének kizárólag a feltaláló adhasson megtestesítő alakot.2 Ennek kifolyása az, hogy a feltalálót a találmányon a feltalálás pillanatában megilleti a specifikus szerzői jog. Miután azonban a védelem biztosíthatása czéljából ennek külsőleg is constatáltatnia kell, azért köttetik a jog külső érvényesíthetése a törvényhozások eltérése szerint, az állam általi megállapítástól, engedélyezéstől vagy pusztán nyilvántartásától. A mi törvényhozásunk a találmányon való szerzői jog külső érvényesülése formájaként jelentkező szabadalmi jogot, vagyis azon kizárólagos jogot, hogy a szabadalom fennállásának ideje alatt a találmány tárgyát iparszerűleg készíthesse, forgalomba hozhassa és iparszerűleg vagy üzemi berendezésként használhassa, a feltalálónak vagy jogutódjának kivánja biztosítani.3 industrielle i. m. Fekete Ignácz. Szabadalmi jogok reformja Bpest, 1884. Deutsch Izidor. A szabadalmi törvényjavaslat i. m. Jogászegyleti fel. 1895. Wetzel Gy. A szabadalmi törvény magyarázata Bpest, 1898. Lévy Béla. A magy. szabadalmi jog rendszere. Bpest, 1898. ; a hol azonban nem fogadja el a szerzői jogok categoriájába sorozást. — L. még 1885. évi IX. magyar jogászgyűlés tárgyalásait s Dell'Adami Rezső és Borszéky Soma véleményeit azon kérdésre: A találmányi szabadalmak iránti alkotandó törvény mily elvekre fektettessék ? Évkönyv. 98—123. s 310—314. 1. — Az 1895 : 37. t.-cz. megalkotásáig, a vám és kereskedelmi szövetség alapján az 1852 aug. 20. szabadalmi törvényt, s annak alapján a bejelentési rendszert követték Magyarországon, a míg az 1893 : 41. t.-cz. ezen közösségét meg nem szüntette. L. Nagy i. m. I. 123. 1. 2) jegyz. 1 Gierke i. m. 848. s köv. 1. Azonban ezen jog korlátozható, a mennyiben az állam azt — kereskedelemügyi miniszter rendelete alapján, a hadsereg, honvédség, hadi tengerészet részére, vagy állami egyedárúság czéljaira, a feltaláló kártalanítása mellett —, igénybe veheti. Id. trv. 14. 8. 2 Gierke i. m. 854. s köv. 1. így, habár ő arra fektet súlyt, hogy habár ezen jog rokon a szerzői joggal, nem szabad annak faja gyanánt felfogni. 3 Gierke i. m. 862. 1.; — Jogászgyűlési tárgy. i. m. 100. s köv. 1. ; Deutsch i. m. 4. s köv. 1. A IX. Jogászgyűlés is kimondotta, hogy a szabadalom, mint szerzői jog, mint szellemi tulajdonjog illeti meg a feltalálót s jogutodát így 1895 : 37. t.-cz. 5. s 8. §§. Azonban ha a bejelentőnek alkalmazásából, vagy hivatalos állásából folyó teendője, vagy szerződési kötelessége yolt, hogy szakértelmét oly találmányokra fordítsa, a milyenre szabadalmat ker, akkor az alkalmazást adó kormány, vagy vállalat felszólalására meg kell tagadni a szabadalmat. U. o. 6. §.
