Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Második rész: Különös rész. A vagyonjog
543 felett azonban a polgári bíróság — még pedig a kir. törvényszék — itél.1 A szerzői jog bitorlásának következménye, hogy a vétség miatt pénzbüntetés állapítható meg, mely behajtbatlanság esetén fogházbüntetésre változtatható át; — a bitorlást elkövető kártérítéssel tartozik és a mű készletben levő példányai, valamint a jogosulatlan többszörözésre rendelt készülékek elkoboztatnak.2 A mi a szerző jog megsértésének formáját illeti, gépi többszörözésnek vétetik a leirás is, ha az a gépi többszörözés helyettesítésére van rendelve. A vétség nemcsak a műnek egészben, hanem tekintélyes részében — talán lényegtelen módosításokkal vagy hozzátételekkel — való utánnyomása által is elkövettetik.3 Azonban meg van engedve a már megjelent mű egyes helyeinek vagy kisebb részeinek szószerinti idézése ; úgyszintén megjelent kisebb dolgozatoknak a czél által indokolható korlátolt terjedelemben nagyobb tudományos munkába vagy oly gyűjteménybe való felvétele, mely több író művéből, egyházi, iskolai oktatási használatra szerkesztetett; mindezen esetekben azonban a szerző, vagy a forrás •— különbeni pénzbírság terhe alatt — világosan megnevezendő.4 Hasonló kivételek állanak a zeneművek, rajzok és ábráknak fenti terjedelemben való utánnyomása tekintetében. Meg van engedve a nem zeneszerzés czéljából — pld. nem opera, oratórium czéljaira — írt szövegként megjelent írói műnek zenemű szövegéül való felhasználása, ha a szöveg a zene1 1834 : Ki. t.-cz. 25., 26. §§. Kováts Gyula i. ért. több helyén, főleg 183. s 186. L az •—• akkor még csak alkotandó — törvényben szabályozandó szerzői jogbitorlás cselekményeire nézve azon álláspontot foglalta el, hogy azok valóságos criminalitások, s ezért ha a szerzői jogról szóló törvény a bitorlás cselekményeit szabályozza s magában foglalja, azért annak kiegészítését fogja képezni a büntető törvénykönyv, a melyre a szerzői jog ezen részének támaszkodnia kell. így Illés Károly is a szabadalmi törvényjavaslat tárgyalásánál a Magyar Jogászegyletben 1895. jan. 19. XI. k. 5. füz. 258. 1. Ezen álláspontnak az a. következménye, hogy — habár a szerzői jog bitorlását képező cselekmények a polgári bíróság hatáskörébe tartoznak — azok a. büntető törvény elvei alapján itélendők meg; ezért van az 1884: 16. t.-cz. ezen része a büntető törvénykönyvvel lehetőleg összhangba hozva; s arra útal pld. a 20. Í., mely szerint a felbujtón kívül a többi részes büntetése az általános jogi elvek szerint ítélendő meg. Az összhangra mutat pld., hogy a cselekmény mint vétség 3 év alatt évül el; a jogosulatlan többszörözés s terjesztés — mely szintén 3 év alatt évül el — nem büntetendő, ha a sértett fél nem emel panaszt — az elévülési időn belül — három hónap alatt azon időtől kezdve, a midőn a vétség elkövetéséről s a tettes személyéről tudomást szerzett; a felbujtó akkor is büntettetik, ha a tettes nem vétkes ; a pénzbüntetés minden tettesre külön állapíttatik meg ; az átszámítási egység is ugyanaz, csakhogy a szerzői jogról szóló törvény szerint az 1 frttól 10 Írtig terjedő összeg helyett egy napi fogházbüntetés kötelezőleg állapítandó meg, míg a btk. szerint az esak ezen mérték szerint számítható stb. — A szerzői jog más formáinál pld. védjegy-, szabadalom-bitorlás esetei .a büntető bíróság hatáskörébe tartozó cselekményt képeznek. * 1884 : 16. t.-cz. 19 -24. §§. :í U. o. 5. §. 4 ü. o. 9. és 24. §§.
