Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Második rész: Különös rész. A vagyonjog
537 királyi szabadalom alapján gyakorolható javadalmak, valamint az egyes birtokosok által kizárólag gyakorolt malomjog arányosítás tárgyául nem szolgálnak.1 Ha az arányossági perben ítélet hozatott, az egyszerre hajtandó végre az esetleg együtt folyt úrbéri perben hozott ítélettel. A közbirtokosok között azonban a helyiség kérdését nem dönti el az ítélő bíró, hanem ez a végrehajtásnál intéztetik el oly módon, hogy ha e részben egyezség nem jő létre, a közbirtokosok egymás között sorsot húznak.2 NEGYEDIK RÉSZLET. AZ ESZMEI JAVAKON VALÓ JOGOK.'5 Az eszmei javakon való jogok fogalma, fajai és jogi természete. A modern jog nemcsak a testi javakra terjeszti ki oltalmát. Valamint az emberi művelődés haladtával a természet külső javai mellé mindinkább az emberi munka és szellem alkotásai sorakoznak, és mind fontosabb és önállóbb tényezőkké válnak az emberi forgalomban, úgy a jog sem tagadhatja meg védelmét ezen javak tekintetében, ha csak a fejlődő élet igényei mögött nem akar elmaradni. így válnak a testi javak mellett az ú. n. eszmei javak is a jog tárgyaivá. Jogérzetünk megköveteli, hogy valamint a tulajdonos a maga dolga felett rendelkezik, azt kizárólag használhatja, és másokat annak élvezésétől eltilthat, úgy az is, a ki az eszmei javak világában új javakat teremtett, a közérdek által követelt határokon belül rendelkezzék azok fölött, használatuktól másokat eltilthasson, forgalmi értéküket maga élvezhesse. Ezen alapon nyugszanak az úgynevezett szerzői jogok, a szó legtágabb értelmében; az író, a zeneszerző, a képzőművész joga az általuk alkotott művön, a feltaláló joga a szabadalmazott találmányon, az iparos joga 1 L. Tóth Lajos i. m. és Keresztszeghy i. m. 102. s köv. 1. 2 1836 : 12. t.-cz. 12. §.; Erdélyre nézve a bíróság az elhelyezés kérdésében is határoz. :! Ezen részt Schwarcz G. illesztette be ezen munkának IV. kiadásába; ezen rész meg lett tartva, a szükséges lényeges kiegészítések és módosításokkal átdolgozva. — A kérdés irodalmára nézve 1. pld. Gierke i. m, 702. 1. *) jegyz.; Kohler. Deutsehes Patentreeht. Mannheim, 1878. CXIII. s köv. 1.; Frankén i. m. az 53—57. §§-hoz 612. s köv. 1.; a magyar irodalomra nézve 1. Márkus I. 109. 1. — Kováts Gy. Mi a jogunk s milyen legyen törvényünk az írói és művészi munka védelmében. Magy. Igazságügy, 1882. XVII. 172. s köv. 1. azon állásponton áll, hogy még a szerzői jogról szóló 1884 : 16. és a még későbbi rokon törvények előtt, már meg voltak a magyar jogrendszerben a szerzői jog elismerésének és érvényesülésének bizonyos elemei; csakhogy azok nem jutottak a magánjogi téren kifejezésre.
