Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

527 hozatala idején létezett birtokállapotot, továbbá a rendezés idejekor fennállott tényleges birtokállapotot, valamint a működő mérnök által elkészített szabályozási terv szerint javaslatba hozott új birtokállapotot sommásan összeállítja, a mutatkozó különbségeket az észrevételi rovatban kitünteti, felvilágosítja és indokolja, s ez ntán az összes munkálatokat, és annak folytán beszerzett segédadatokat, az őt kiküldő törvényszéknek, jelentése mellett bemutatja. 3. Eljárás a törvényszék előtt.1 Ha a felek között a birtokszabályozás kérdésében egyezség jön létre, ezt a kiküldött jegyzőkönyvbe foglalja, s a beszerzett összes adatokkal együtt a törvényszék elé terjeszti. Ezen egyezség eltérő elbánásban részesül, a szerint, a mint a volt földesúr az állam irányában őt az úrbériségek alapján esetleg megilletett kártalanítási igényéről határozottan lemondott, vagy pedig nem mondott le ? Előbbi esetben a törvényszék az egyezséget csakis alaki tekintetben veszi vizsgálat alá, s a feleknek hivatalból hiteles alakban kiadja, ellenben utóbbi esetben érdemlegesen is vizsgálat alá veszi, hogy nem lett-e több úrbériség megállapítva az egyezségben, mint a menynyit a hivatalos nyomozat megállapított; ily esetben a jóváhagyást meg is tagadj a.Ha az egyezség nem sikerül, a törvényszék az eljárást megvizsgálja s ha abban valamely pótlandó mutatkozik, ennek teljesítését elrendeli, s ezzel szükség esetén ismét egy birói tagot biz meg. Ha ily hiány fenn nem forog s ennélfogva az előmunkálatoknál felmerült s ki .nem egyenlített vitás kérdésekre nézve keresetlevelét bizonyos határidő alatt 3 adja be. Ezen kereset a jegyzőkönyvi és bővebb tárgyalást igénylő kérdésekben a rendgs-irásbeli eljárásnak szabályai szerint tárgyaltatik, azon eltéréssel, hogy yégirat és ellenvégiratnak helye nincs. A tárgyalás befejezte után a biróság határoz.4 1 1871 : 53. t.-cz. 45., 46. §§.; 1877 : 12. t.-cz. 1—3. §§. Erdélyre nézve 1. 524. 1. 4. jegyz. - 1871 : 53. t.-cz. 45. §. s 1S77 : 12. t.-cz. 1., 2. ^§ ; 1. azonban az erdélyi 1894. évi útasítás 95. §. (az 1880:45. t.-cz. 20. §-a alapján). •l 1871 : 53. t.-cz. 45. §. A törvényben nincs úgyan határozottan kimondva, hogy a kereset beadására határidő tűzessék, minthogy azonban az 1871 : 53. t.-cz. 48. §-a szerint a törvényszék hivatalból köteles az úrbéri rendezés keresztülvitelére közreműködni, azért a határidő kitűzése a törvény szelleméből folyik. L. Keresztszeghy i. m. 88. 1. Az erdélyi eljárásban nem kell keresetet beadni, hanem az eljáró biró meghallgatja a feleket a vitás pontokra nézve s jegyzőkönyvbe foglalja kivánataikat — 1880 : 45. t.-cz. 21. §. s id. útasítás 96. §. —. * Az úrbéri Ítélet eltér más polgár perekben hozott Ítéletektől, meri míg a polgári perekben a biró a felek kérelméhez kötve van, s azon túl nem terjeszkedhetik, addig az úrbéri perekben ezen szabály nem nyer teljes