Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Második rész: Különös rész. A vagyonjog
522 telepítvéuyes ellen tulajdoni igények, vagy terhek vannak bejegyezve, a tulajdonjog átíratása ezen bejegyzésektől mentesen eszközlendő és a birtokért, illetőleg a beruházásokért járó összeg a biróságnál fizetendő le ; — ha pedig a váltság, vételár vagy becshátralék a birtokra bekebeleztetett, arra, a kitörlött terhek és igények hivatalból felülkebelezendők, illetőleg feljegyzendők. Mert az igénylők és hitelezők csak a birtokot s beruházásokat helyettesítő összegekre birnak igénynyel.1 Ha a telepítvényi birtokra telepítvényesek tulajdonosokúi vannak bejegyezve, a földtulajdonos javára bekebelezett vételár, illetőleg váltságösszeg a birtokon lévő minden bejegyzett teher felett elsőbbséggel bír. IV. FEJEZET. A BIRTOKRENDEZÉSI ELJÁRÁS.1. Az úrbéri rendezés megengedhetőségéneli kérdése. Az úrbéri birtokrendezési eljárásnak szabály szerin^három szakaszát kell megkülönböztetni és pedig : •m$mm^*tm^^^^ 1. a rendezés/megengedhetősége iránti szakaszt ;:J 2. a rendezés (grdemleges eldöntése szakaszát, — a melybe tartozik az előnyomozás, úrbéri azonosítás, segédadatok beszerzése, s a vitás kérdések feletti érdemleges tárgyalás — ;4 3|a_yégrehajtást. A mi az úrbéri rendezés megengedhetoségét illeti, erre nézve első sorban szem előtt kell tartani azt, hogy az úrbéri rendezés, a rendezés tárgyát tekintve, eltérő megítélés alá esik. . Ugyanis ezen rendezés vagy általánosan az egész határra vonatkozik, 1 C. 189U nov. 27. 1464. Márkus I. kiad. I. 127. kimondta, ho^y ha a curialis zselléri viszony nincs is a telekkönyvben kitüntetve, azért az abból eredő igényt harmadik telékkönyvi szerzők ellen is lehet érvényesíteni, mint az úrbéri kapcsolatból folyó viszonyokkal rokon viszonyokból folyó igényt; miután — mint már jelezve lett — a tkvi rend. 4. £-a szerint az úrbéri s rokon jogviszonyokon alapuló igények és jogok nem vétettek föl a telekkönyvbe. 2 1836:4. t.-cz. 8. §., 6. t.-cz. 3. § 10. t.-cz. 6—10. §§.; 1840:7. t.-cz. 14—16. §§.; 1853 márcz. 2. kelt úrbéri nyiltparancs; 1871 : 53. t.-cz. 43—54. §§., 81., 82., 85—88. §§.; 1877: 12. t.-cz. Az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna-, Közép-Szolnok-, Zarándmegyék és a volt Kővárvidék területén követendő eljárás, az ottani birtokviszonyoknak megfelelően lényegesen eltér s arról az 18*0:45. és ezt módosító és kiegészítő 1892:24. t.-cz*. külön intézkednek L. még ezen eljárásra nézve az 1893 jan. 3. 356. sz. igazs. min. rendelettel közölt bel-, földmívelés-, pénz- és igazs. min. utasítást. , . f 1836: 10- t.-cz. 6. §.f) s 1871 : 53. t.-cz. 44. §.: 1880:45. t.-cz. 7—9. íjS • 1892:24. t.-cz. 5. a) s b), 7. §§. stb. ' SS'' 4 1836: 10. t.-cz. 6. §. g); 1871 : 53. t.-cz. 44. §>; 1880:45. t.-cz. IV és V. fej. s az azokat módosító 1892 : 24. t.-cz. VII—XV. pont.
