Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Második rész: Különös rész. A vagyonjog
508 donában megmaradó volt úrbéresek magán megváltási művelete s kötelezettsége volt, a melynél azonban állami közvetítés volt igénybe vehető ; erre nézve a következő szabályok lettek felállítva : A hol megváltásnak helye van, a kárpótlási összeg akként szabandó ki, hogy ezen földek minden holdjára ugyanannyi összeg essék, a mennyi ugyanazon határbeli és ugyanazon osztályú telkekért, az 1868: 33. t.-cz. 5. §-a szerint járó országos kárpótlási összegből kártalanításul egy-egy holdra jutott. Azonban a felek szabadon megegyezhettek abban is, hogy a volt úrbéreseket terhelő pénzváltság helyett a földek egy része engedtessék át a volt földesúrnak. A váltságösszegtől a birtokrendezés végbefejezetének napjától kezdve 5% kamat jár. A váltságtőke és járulékai a megváltott földet terhelik. A birtokos, ki a váltságtőke megállapítása után magánügylet útján szerzi meg a birtokot, nem csak a jövőben lejáró, hanem a már lejárt részletekért is felelős, míg az árverési vevő a lejárt részletekért nem felelős. Az előbbi esetben a lejárt részleteket fizető személy jogelőde ellen a hátralékok iránt visszkeresettel bir, a mennyiben ezt különös kikötés meg nem szüntette.1 A megváltás — mint érintve lett — országos közvetítés útján eszközölhető, mely esetben a volt földesúrak a részükre megállapított váltságösszeg erejéig «jelzálogos váltsági kötvények»-kel egyszerre kielégíttetnek; a váltságkötelezettek pedig váltságtartozásukat törlesztés útján az országos pénztárba fizetik. Ezen jelzálogos váltsági kötvények mind a tőkére, mind pedig a tőke után, félévi utólagos részletekben fizetendő 5°/o-os kamatokra nézve az ország jótállása alá helyeztetnek, s félévről félévre a tervszerinti törlesztési járadék arányában törlesztetnek, és pedig legalább fele részben nyilvános kisorsolás és a kisorsolt kötvényeknek az országos pénztárnál teljes névszerinti értékben való beváltása, a többire nézve pedig tőzsdei bevásárlás útján. Azok, kiknek ily váltságösszeg jár, kötelesek a váltságösszeg fejében a részükre kiállított kötvényeket névszerinti értékben elfogadni. A váltságkötelezettek váltságtartozásuk után évenkint kamat fejében 5° o-ot, tőketörlesztési járadék fejében 272%-ot, kezelési költségek fejében Vao/o-ot fizetnek az ország pénztárába, félévi előleges részletekben. A váltságtőkék és azoknak járulékai, mint dologi terhek, minden jelzálogilag bekeblezett követelést megelőznek, telekkönyvezett ingatlanoknál azonban ezen czélból az A. birtokállási lapon ki kell tüntetve lennie a váltságtartozásnak.2 A váltságtőke megállapítása után szabadságában áll minden váltságkötelezettnek, váltságtartozását egyszerre lefizetni; ha azonban tartozá1 1871 : 53. t.-cz. 15—19. §§. _ C. 1882 máj. 8. 1. sz. t. ü. h. 2 L. még fent 480. 1. 2. s 481. 1. 2. jegyz.
