Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

13 jesen átdolgozta s új részekkel kiegészítette Eeiner János. 1897. Cholnoky Imre : A magyar anyagi magánjog kézikönyve. A polgári anyagi magánjogi viszonyokba vágó legújabb törvények és fennálló szabályokhoz alkalmazva. Budapest, 1886. Jelűnek Arthur : A magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek és szokásjogi forrásokból. Budapest, 1880. I. rész. Emődy Dániel: A magyar magánjog tankönyve. Sáros-Patak, 189á. A Fodor Ármin által szerkesztett Magyar magánjogból megjelent III. köt. Kötelmi jog. Bpest, 1899. (Katona Mór. Altalános rész. Kiss Mór. A jogügyletekből származó kötelmek. Reiner János. A szerződésen kívüli kártérítési kötelmek). IV. köt. Családjog. Bpest, 1899. (Fodor Ármin. A házassági jog története. A házjogról szóló trv. megalkotása, rendszere és tartalma. Jancsó György. Házassági jog. SipŐcz László. A szülők és gyermekek közti jogviszonyok. Gaár Vilmos. Családjogi tartási kötelesség). —IKatona Mór. A mai érvényű magyar magánjog. (Zsebkönyvtár). Pozsony, 18179?-' Codificatio. DeU'Adami Rezső. Magánjogi codificatiónk s régi jogunk. Budapest, 1865. Az anyagi magyar magánjog codificatiója. Budapest, 1877. Magánjogi codificatiónk s régi jogunk. Budapest, 1885—1886. Suhayda János: Tanulmányok a polgári magánjogi codificatio terén. Pest, 1867. Daempf Sándor : A magánjog és tárgya, különös tekintettel a magyar általános magánjog codificatiójára Pécs, 1877. A magyar igazságügyminister megbízásából Hoffmann Pál 1871-ben elkészítette az általános magánjogi törvénykönyv tervezetének általános részét, mely azonban nem jutott törvényhozás elé. Ujabb megbízás alapján készültek Győry Elek: Az általános magyar magánjogi törvénykönyv tervezetének általános része 1880. Halmosy Endre: Dologi jog. 1882. Apátliy István: A magyar kötelmi jog tervezete. 1882. Az indokolás három részben. 1884., 18N5., 1886-ban jelent meg. Teleszky István: Öröklési jog. 1882. Az indokok két részben 1883 s 1885-ben jelentek meg. Ezen tervezetek közül az általános részre s az örökjogra vonatkozó részek 1882, illetőleg 1883-ban szaktanácskozás tárgyát képezték, sőt az örökjogra vonatkozó rész 1887-ben a képviselőházban elő is lett terjesztve, s annak igazságügyi bizottsága azt 1889 ben le is tárgyalta, de a plénum elé nem jutott. Á családjogi részből elkészültek a következő tervezetek és javaslatok : Törvényjavaslat a házassági jogról 1893. Az általános és különös indokolás két részben 1893., 1894-ben. A házastársak személyes viszonya egymáshoz. Házassági vagyonjog és indokolás a családjog I. Czim, 5. s 6. fejezetéhez. 1892. A magyar polgári törvénykönyv a szülők és gyermekekről szóló részének tervezete és indokolása. 1892. A magyar polgári törvénykönyvnek a gyámságot tárgyazó részének tervezete és külön részletes indokolása. 1891. Ezen javaslatok közül csak a házassági jogról szóló vált törvénynyé az 1894. 31. t.-czikkben. Ezen javaslatok és tervezetek feletti észrevételek, bírálatok s tanulmányok, a melyek jogi szaklapokban jelentek meg, részletesen fel vannak sorolva Márkus: Felső bíróságaink elvi határozatai II. kiadásában. Budapest, 1893. Legújabban 1896-ban Erdély Sándor igazságügyminister a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének elkészítése czéljára — az igazságügyminister, és helyettesítésében az általa megbízott államtitkár elnöklete alatt álló bizottságot szervezett, a melynek vezető tagja 1897 tavaszáig Vavrik Béla-, ezen idő óta pedig Lányi Bertalan (egyszersmind a hitbizományi jog és a tulajdon megkötöttségével kapcsolatos intézmények jogának szerkesztője) ; a bizottság szerkesztő tagjai: Imling Konrád (a dologi jog); Schwarz Gusztáv (öröklési jog és a személyi jog); Sipőcz László I a rokonság, gyámság s gondnokság s ezzel kapcsolatos személyjogi fejezetek, így