Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

180 joghatályos cselekményeket végezhet, ilyenek perfectiójához elfogadó tevékenységével s közreműködésével hozzájárulhat,1 s ez által a czélba vett, vagy a beszámítható cselekményekkel kapcsolatos jogi következmé­nyeket előidézni képes. Ezen képesség főleg a jogügylet körében bir döntő jelentőséggel, ha­bár vannak más oly jogi tények is, a melyeknek jogi következményei vala­mely személy cselekvőképességétől vannak feltételezve, illetőleg annak hiánya által befolyásoltatnak ; s főleg a tiltott cselekmények körében bir még jelentőséggel a cselekvőképesség megléte, vagy hiánya, a mennyi­ben a cselekvőképesség hiánya kizárja az ily személyektől kiinduló tiltott cselekményekért járó felelősséget és az esetleges kár megtérítésének köte­lezettségét, a melyet az egyes jogrendszerek épen azért más jogalapra fek­tetnek — 2 A cselekvőképesség az öntudat és akaratelhatározás szabadságával állván kapcsolatban, az intellectualis Ítélőképesség és általában az öntudat és akaratszabadság különböző foka és terjedelme szerint szintén különböző ; ezen alapszik a teljes és korlátolt cselekvőképesség közötti különbség. I. Teljesen cselekvőképtelenek: 1. a törvényes kort — a 12-ik évet — el nem ért személyek ;3 2. az elmebetegek, a kik az akaratelhatározást kizáró elmebeli beteg­ség állapotában vannak;4 fáhigkeit — helyett a porosz 1875 jul. 12-iki trv. mintájára a Gescháffcs­fáhigkeit kifejezést használja; 1. Motive i. m. I. 129. 1. A magyar ptkv. ter­vezete a szerződőképesség kifejezést használja; 1. Kötelmi jog. I. czím. I. fej. stb. — Kuhlenbeck i. m. 97. 1. a cselekvőképességben általában az ügyletek kötésére való képességet — Gescháftsfáhigkeit —, és a mások jogait sértő cselekményekért való felelősséget — Delictsfáhigkeit — különbözteti meg. 1 Ezen pontot helyesen emeli ki Endemann i. m. 105. 1., mert az általa használt pld. szerint a felmondás, megintés csak akkor joghatályos, ha cselekvő­képes személy által vétetik tudomásul. 2 A tiltott cselekményekért a cselekvőképtelenek a beszámíthatóság hiánya miatt nem lehetnének felelősek, azonban nem a vétségek által meg­állapított felelősség és kártérítési kötelezettség czímén, hanem objectiv fele­lősség czímén megállapítható és meg is állapíttatik ily személyekkel szem­ben az általuk okozott kár egészben, vagy részben való megtérítésének köte­lezettsége, mint ellenértéke a jogrend által az ily személyeknek nyújtott azon kedvezménynek, hogy mint jogalanyok szerepelhetnek, jogokat szerezhetnek stb. L. ezen kérdést közelebbről a Keiner János. A szerződésen kívüli kár­térítési kötelmek i. m. pld. 91—97. 1. s 1. még alant A tiltott cselekmények­ből származó magánjogi kötelmek cz. szakaszt; s ezen helyeken elvetését a C. 1897 szept. 14. I. G. 134. Fabiny III. 20. 1. által elfoglalt méltányossági szempontoknak, mint kötelezési czímnek; 1898 máj. 17. 373. Dtr. III. foly. XII. 81. 1. már ezen téves alapra való hivatkozás nélkül, általános elvi ala­pon állapítja meg a kártérítési kötelezettséget. 3 L. 1894 : 31. t.-cz. 127. §. a) s fent 65. 1. 4. jegyz., a hol érintve van, hogy az 1877 :20. t.-cz. 7. §. külön nem említi, defentartja a Hk. I. 111. cz. alap­ján kifejlődött jogszokásban kifejezésre jutó 12-ik évet, mint törvényes kort. 4 L. e részben a következő pontra nézve is Kuhlenbeck i. m. 116. s köv. 1. sott irodalom; spsyehiatriai szempontból is Endemann i. m. 29—38. §§.

Next

/
Thumbnails
Contents