Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
180 joghatályos cselekményeket végezhet, ilyenek perfectiójához elfogadó tevékenységével s közreműködésével hozzájárulhat,1 s ez által a czélba vett, vagy a beszámítható cselekményekkel kapcsolatos jogi következményeket előidézni képes. Ezen képesség főleg a jogügylet körében bir döntő jelentőséggel, habár vannak más oly jogi tények is, a melyeknek jogi következményei valamely személy cselekvőképességétől vannak feltételezve, illetőleg annak hiánya által befolyásoltatnak ; s főleg a tiltott cselekmények körében bir még jelentőséggel a cselekvőképesség megléte, vagy hiánya, a mennyiben a cselekvőképesség hiánya kizárja az ily személyektől kiinduló tiltott cselekményekért járó felelősséget és az esetleges kár megtérítésének kötelezettségét, a melyet az egyes jogrendszerek épen azért más jogalapra fektetnek — 2 A cselekvőképesség az öntudat és akaratelhatározás szabadságával állván kapcsolatban, az intellectualis Ítélőképesség és általában az öntudat és akaratszabadság különböző foka és terjedelme szerint szintén különböző ; ezen alapszik a teljes és korlátolt cselekvőképesség közötti különbség. I. Teljesen cselekvőképtelenek: 1. a törvényes kort — a 12-ik évet — el nem ért személyek ;3 2. az elmebetegek, a kik az akaratelhatározást kizáró elmebeli betegség állapotában vannak;4 fáhigkeit — helyett a porosz 1875 jul. 12-iki trv. mintájára a Gescháffcsfáhigkeit kifejezést használja; 1. Motive i. m. I. 129. 1. A magyar ptkv. tervezete a szerződőképesség kifejezést használja; 1. Kötelmi jog. I. czím. I. fej. stb. — Kuhlenbeck i. m. 97. 1. a cselekvőképességben általában az ügyletek kötésére való képességet — Gescháftsfáhigkeit —, és a mások jogait sértő cselekményekért való felelősséget — Delictsfáhigkeit — különbözteti meg. 1 Ezen pontot helyesen emeli ki Endemann i. m. 105. 1., mert az általa használt pld. szerint a felmondás, megintés csak akkor joghatályos, ha cselekvőképes személy által vétetik tudomásul. 2 A tiltott cselekményekért a cselekvőképtelenek a beszámíthatóság hiánya miatt nem lehetnének felelősek, azonban nem a vétségek által megállapított felelősség és kártérítési kötelezettség czímén, hanem objectiv felelősség czímén megállapítható és meg is állapíttatik ily személyekkel szemben az általuk okozott kár egészben, vagy részben való megtérítésének kötelezettsége, mint ellenértéke a jogrend által az ily személyeknek nyújtott azon kedvezménynek, hogy mint jogalanyok szerepelhetnek, jogokat szerezhetnek stb. L. ezen kérdést közelebbről a Keiner János. A szerződésen kívüli kártérítési kötelmek i. m. pld. 91—97. 1. s 1. még alant A tiltott cselekményekből származó magánjogi kötelmek cz. szakaszt; s ezen helyeken elvetését a C. 1897 szept. 14. I. G. 134. Fabiny III. 20. 1. által elfoglalt méltányossági szempontoknak, mint kötelezési czímnek; 1898 máj. 17. 373. Dtr. III. foly. XII. 81. 1. már ezen téves alapra való hivatkozás nélkül, általános elvi alapon állapítja meg a kártérítési kötelezettséget. 3 L. 1894 : 31. t.-cz. 127. §. a) s fent 65. 1. 4. jegyz., a hol érintve van, hogy az 1877 :20. t.-cz. 7. §. külön nem említi, defentartja a Hk. I. 111. cz. alapján kifejlődött jogszokásban kifejezésre jutó 12-ik évet, mint törvényes kort. 4 L. e részben a következő pontra nézve is Kuhlenbeck i. m. 116. s köv. 1. sott irodalom; spsyehiatriai szempontból is Endemann i. m. 29—38. §§.
