Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

ELSŐ RÉSZ. ÁLTALÁNOS RÉSZ. I. FEJEZET. A MAGTAE MAGÁNJOG. 1. Jog, Jogviszony. Jogintézmény. kjog szó két egymással kapcsolatban álló, de egymástól megkülönböztetendő fogalom kifejezésére szolgál; a mennyiben ezen szó alatt úgy a tárgyi (objeetiv), mint az alanyi (subjectiv) értelemben vett jogotkell érteni. Tárgyi értelemben jelenti az életviszonyokat rendező jogszabályok összeségét. Alanyi értelemben pedig az objeetiv jog, a jogszabály által biztosított azon batalmat, mely valamely személyt valamely tárgyra vagy személyre vonatkozólag megillet, s a melynek mások részéről jogi kötelezettség felel meg.1 1 A régebbi magyar jogi irodalomban az objeetiv jog meghatározása czéljából ezen jogszabályok forrásainak nem kimerítő körét szokták fölállítani. Kelemen. Institutiones juris privati hungarici. Pestini 1814. 60. §-a szerint tárgyi értelemben vett jog a törvények és szokások foglalata. Frank. Az osztó igazság törvénye Magyarországon. Budán 1845. 3. §-ában az objeetiv jogot úgy határozza meg, hogy ez magyarúl törvény, törvény, a mely szerint élünk, mely t. i. mindenkinek megszabja a magáét, mindenkinek megadja (vagy adatja) a maga igazságát, mely szerint itél a bíró ; — azonban hozzáteszi, hogy ez a szokást és egyéb kútfőket is magában foglalja. Az alanyi értelemben vett jogot Frank igaznak, igazságnak, jusnak mondja s hozzáteszi, hogy ez a ius, quod quis habét, das Eecht was man hat, s kiemeli, hogy az angol jogban a law az, a mi szerinte törvény, ellenben az igazság, az alanyi jog, a right. — Ujabban főleg a német irodalmat foglalkoztatja a jogszabály (Rechtsatz, Norm, Rechtsregel), Imperativ) és az alanyi jog (subjectives Eecht) közötti megkülönböztetés és fogalmának megállapítása. L. e részben Thon. Rechtsnorm und subjectives Eecht. Weimar 187S. Merkel. Juristische Encyclopödie. Berlin u. Leipzig 1885. 145 s köv. §§. Bierling. Juristische Principienlehre. Freiburg i. B. u. Leipzig 1894. I. köt. — Eegelsberger. Pandekten. Leipzig 1893- 13. s 14. §§. 1. itt az irodalmat is; úgyszintén Windscheidnál. Lehrbuch d. Pandekten. 1887. 27. s 37. §§. Gierke. Deutsches Privatrecht. Leipzig 1895. 15. s 27. §§. Plósz Sándor. Beitrage zur Theorie des Klagerechts. Leipzig 1880. 49—64. 1. — A jog functiójára nézve L. még Eeiner János. Az egyházjog fogalma. Bpest 1899.