Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
156 Minden jogrendszerben helyesen ezen dologi és kötelmi jog körébe foglalt jogintézmények képezik az alapintézményeket, mert ezek ölelik fel és szabályozzák az emberi szükségletek kielégítésének —, a személyiség concret alkotásai értékesítésének és a személyiségnek a socialis, állami s gazdasági életben való érvényesülése jogi formáit. A dologi jogoknak — a melyeknek körét ma az ú. n. eszmei javakon való jogok, vagy az immaterialis vagyonjog fogalmával és megjelölésével egészítik ki •—, lényege abban áll, hogy azoknak közvetlen tárgyát valamely materialis dolog, vagy immaterialis tárgy képezi; erre vonatkozik s e felett érvényesíttetnek azon jogosítványok, felhatalmazások, a melyek a dologi jogok tartalmát képezik. Vagyis a határozó az, hogy a materialis dolog, vagy az immaterialis tárgy felett, a meghatározott körű jogosítványok közvetlenül érvényesíthetők; s ezen jogkörnek pedig azon tilalom felel meg, a mely a jogosítottól különböző minden mást kizár ugyanazon hatalom gyakorlásából és érvényesítéséből.1 Azonban azért nem a dolog feletti tényleges reális hatalom tölti ki a dologi jogok tartalmát, mert akkor tulaj donképen csak a birlalás s illetőleg a birtok képezne ily jogot; sem pedig a dolog és a jogosult közötti viszony nem képez jogviszonyt, miután a dolog, vagy az immaterialis tárgy nem szerepelhet kötelezettként a jogosulttal, s annak ezen dolog, vagy immaterialis tárgy feletti felhatalmazásaival, s hatalmi körével szemben, mert nem ezen dolog, illetőleg eszmei tárgy köteles tűrni, hogy elidegeníttessék, megterheltessék, vagy zálogba adassék, hanem semmi más személy nem akadályozhatja meg a jogosultat ezen jogosítványok gyakorlásában ; a dologi jog megsértése épen ezen hatalmi körnek bármely harmadik személy általi megsértésében, a dologi jogviszony, pld. a megvett dolog átadása pedig abban áll, hogy a jogosultnak közvetlen lehetőséget nyújt arra nézve, hogy a dologi jog tárgya felett, minden másnak kizárásával gyakorolja, azon meghatározott jogkörbe tartozó felhatalmazásokat. Mivel pedig a dologi jogi jogosítvány, a jogosulton kívül álló minden más személyt kizár a dolog feletti hatalomból, azért az ily jog megsértése — eredeti lényege szerint — mindenki ellen — contra quemcumque — a családjog személyi részét kívánja helyezni s ez után sorozná a vagyonjogot; csakhogy itt legalább azon — különben elfogadhatlan — alapgondolat van alapúi véye, hogy ezen családi jogintézmények a birtokos és nem birtokos néposztályoknak azokban való részesedését egyenlő mértékben teszik lehetővé ; míg a vagyonjogok az e részbeni ellentétet állapítják meg. 1 Azonban a dologi jog lényege nem fekszik abban, — mint pld. Schwarz G. 1.^ Jegyzőkönyvek i. m. I. füz. 115. 1. mondja —, hogy a dologra vonatkozólag használati jogot — Sachgebrauch— nyújtanak; ellenkező esetre a bérlet, haszonbérlet szintén dologi jogok lennének, a mire útal Fuchs i. m. 14. 1.
