Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
148 összefügg a fődologgal, s mint annak alkatrésze jelentkezik, a melylyel szemben a már elválasztott, leszedett gyümölcs önálló dolgot képez.1 Az utóbbi gyümölcs megszerzésével áll kapcsolatban a beszedett és beszedhető, illetőleg beszedendő gyümölcsök közötti különbségtétel; az előbbiek alatt az oly akár természeti gyümölcsök, organicus termékek, akár pedig bármely más hozadék, bevétel értendő, a melyeket — az azokhoz valamely concret jogviszonyban álló személy — birtokba vett; a tolvaj által birtokba vett gyümölcs nem tekinthető beszedett gyümölcsnek, azonban az viszont nincs kizárva, hogy a roszhiszemű birtokos beszedje a gyümölcsöt ; ezzel szemben beszedhető gyümölcsök azok, a melyek a dologból, illetőleg tőkéből megfelelő gazdálkodás, használat mellett nyerhetők, vagy nyerhetők lettek volna.2 A beszedett gyümölcsöknek bizonyos jogviszonyokból folyó visszatérítési kötelezettségével áll kapcsolatban a meglevő és elfogyasztott gyümölcs közötti különbségtétel, a mely azon alapszik, hogy a gyümölcsök tényleg még meg vannak-e, vagy el vannak-e physicailag fogyasztva; illetőleg el lettek-e idegenítve ? 3 A gyümölcs fogalma alá vont előnyök, bevételek részét képezik a ha1 A függő gyümölcs — mint alkatrész —• azonban elválasztatása időpontjára való tekintettel, a fődologtól eltérő és önálló jogviszonyokba is juthat; ezért lehet önállóan is végrehajtást vezetni valamely ingatlan haszonélvezetére, a melyre pedig a jelzálogos hitelezők zálogjoga kiterjed ; ez és a függő termés alkatrészi minősége magyarázza meg az 1881: 60. t.-ez. 211. s 212. §§. rendelkezéseit. 2 L. Jellinek. Észrevételek i. m. 72. 1.; Herczegh i. m. 224. 1. 3 Frank i. m. 195. 1. a következő terminológiát használja a gyümölcsökre nézve: függő, vagy álló és elválasztott, vagy beszedett, begyűjtött termés (fructus pendentes, vei stantes et separati, item collecti s. pereepti). •— A német ptkv. 99. §-a különbséget tesz a dolgok és jogok gyümölcse között; előbbiek alatt a dolog termékeit és egyéb oly kiaknázható alkatrészeit érti, a melyek a dologból, annak rendeltetése szerint nyerhetők; a jogok gvümölcse pedig azon jövedelem, a melyet valamely jog rendeltetése szerint nyújt, így különösen oly jognál, mely föld alkatrészek nyerésére vonatkozik, maguk a. nyert alkatrészek ; e mellett még azon jövedelem is a gyümölcs fogalma alá van vonva, a melyet valamely jog, vagy dolog bizonyos jogviszony alapján nyújt. — Az Imling által a codificáló bizottságban előterjesztett tervezet Jegyzőkönyvek i. m. II. 68. s köv. 1. —, azonos ezen rendelkezésekkel, azonban mindjárt a dolgok gyümölcse alatt csak a terményeket érti, a mi alatt a legszorosabb értelemben vett organicus termékeket lehet csak érteni (a termék kifejezés legalább többet fogna át), különben is kiesnek itt azon kiaknázható alkatrészek, ásványok, szén stb., a melyet a német ptkv. Ausbeute kifejezés alá foglal, s a melyeket termék kifejezés alatt esetleg még lehet érteni, de termény alatt sohasem. E mellett a német ptkv. elleni kritika eredményei sincsenek itt értékesítve ; 1. pld. Cosack i. m. 128. s köv. 1.; Kuhlenbeck i. m. 282. s köv. 1.; Endemann i. m. 239. s köv. 1. — A magyar ptkv. tervezetében azonban (499. §.) a gyümölcs már csak mint a dolog hasznának egyik formája jelentkezik, a mi mellett szerepelnek a termények és a dolog használatával járó gazdasági előny stb.; az 501. §. pedig felemlíti az ily ú. n. termény egyes nemét, pld. az erdő, bánya termékeit. — Különben a német ptkvnél a fenti §-sal kapcsolatban 1. az 1036., 1038., 1383. stb. §§.
