Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

146 Az itt érintett alkatrészek és a tartozék közötti különbség megállapítására és felismerésére szolgálhat az, hogy mindaz, a mi arra nézve szükséges és lényeges, hogy valamely gazdasági értelemben önálló individualitással biró dolog előálljon és létezzék, az alkatrészt képez ; ellenben a mi csak azért áll állandó kapcsolatban valamely más dologgal, hogy annak nagyobb vagy kényelmesebb, s megfelelőbb gazdasági használatára szolgáljon, az tartozék.1 Az minden esetre szükséges, hogy a két dolog közötti kapcsolat tényleg létrejött legyen, azért pld. a nyáron megrendelt, de még nem alkalmazott — s a forgalmi felfogás szerint csak kényelmi szempontból alkalmazandó — ablak még nem képez tartozékot,2 s viszont a dolog tartozék minősége megszűnik, ha a fődologtól elválasztatik úgy, hogy azzal való kapcsolata állandóan megszűnjék. 3. A gyümölcs — fructus — jogi értelemben minden, a magángazdaság szempontjából vett, tehát a termelés és szerzés eszközét képező tőkének szabályszerűen visszatérő hozadéka.3 Ezen meghatározás fölöslegessé teszi a szokásos külön osztályozásokat és átfogja az ú. n. természeti gyümölcsök mellett, a joginak, polgárinak nevezett gyümölcsnek fogalmát is. A szokásos felfogás különbséget tesz egyfelől természeti és polgári, vagy jogi-, másfelől a természeti gyümölcsök körében a tisztán természeti és iparszerű gyümölcsök között. A természeti gyümölcsök fogalmának meghatározásánál különbséget kell tenni annak természettudományi-, és jogi értelemben vett fogalma között. Mert természettudományi értelemben véve gyümölcs, valamely dolognak, a természeti fejlődés folytán, önmaga által előhozott szerves, organicus terméke, tekintet nélkül annak gazdasági rendeltetésére. Ezzel szemben, jogi értelemben véve természeti gyümölcsnek csak azon organicus termékeket lehet érteni, a melyek az őket létrehozó dolognak megsemmisítése, vagy állandó csökkentése nélkül nyerhetők abból, s a melyeknek rendeltetése az, hogy ezen fődologtól elválasztva, önálló létet nyerjenek; azért lehetséges az, hogy valamely organicus termék, bizonyos jogviszonyok között gyümölcsnek tekintessék, míg más viszonyok között nem az; pld. a gyümölcsös kertnek fái maguk nem képez9450. sz. Márkus I. 57. s köv. 1., a mely a felülépítményt, az ingatlan alkatrészét tartozéknak nevezi; így következetesen azon Ítéletekben, a melyekben a ma már megszüntetett italmérési jognak a nemesi birtokhoz tartozását kívánja kifejezni. 1 Regelsberger i. m. 391. 1. 2 Eegelsberger példája i. m. 390. 1. :í L. Kuhlenbeck i. m. 280. 1. L. Petrazycki. Die Lehre vom Einkommen. Berlin, 1893. után.