Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
101 ményt is elkövethet, csakhogy nem követhet el minden büntetendő cselekményt, a mit a természeti személy, ós nem is alkalmazható reá a természeti személyekre alkalmazható minden büntetés, azonban azért érheti a büntetésképen való megszüntetés, érheti a pénzbüntetés és bizonyos czímek ós politikai jogoktól való megfosztás. A mi positiv büntető törvényünk alapján, az abban foglalt büntetendő cselekmények miatt nem lehet a jogi személyt bűnvádi úton felelősségre vonni. Azonban fennál ezen törvényen kívül megállapított cselekmények, és mulasztások miatt lehető büntethetősége ; e mellett fennáll magánjogi felelőssége a testületi akaratot kifejezésre juttató, vagy egyes közegeinek jogellenes intézkedése, cselekménye, vagy mulasztása miatt. E részben úgyan oly felelősség is terheli a jogi személyt, a mely közegei, mint harmadik személyek jogellenes ténykedéseiért van a jogi személy ellen megállapítva cserébe azon előnyért, hogy a sociális élet és az objectiv jog megengedi és lehetővé teszi, hogy a jogi személyiséggel felruházott szervezetek ezen közegek által érvényesülhessenek, azonban ezen körön kívül saját cselekvőképességének kifolyásaként alapulhat a felelősség a jogi személynek akaratát közvetlenül kifejezésre juttató elhatározásán, vagy valamely közegének az alapszabályszerü hatáskörbe eső, vagy épen a jogi személy intézkedésein alapuló cselekményén, vagy mulasztásán.1 1 Pld. az 1884 : 17. t.-cz. VI. fejezete értelmében az ott felsorolt cselekmények, vagy mulasztások miatt a jogi személy részint pénzbüntetéssel sújtható, részint bizonyos iparág űzbetése jogától megfosztható, mi mellett a törvény fentartja a külön büntető-, és polgári jog szerinti felelősséget is ; így az 1893 : 28. t.-cz. III. fejezete ; az 1883 : 18. t.-cz. szerint az országos czímert magántestületek, vállalatok, intézetek a miniszterelnök engedélye, vagy a törvény alapján használhatják, azonban ha később erkölcsileg kifogásolhatóvá lesznek, akkor a miniszterelnök az adott engedélyt visszavonhatja. 2, 4, 10. §§. Ellenkezőleg a magyar btk. szempontjából Illés Károly. A btkv. magyarázata. Bpest, II. kiad. 1894. I. köt. 4. 1. A helyes nézet az általa is idézett Liszt Fr. Lehrbuch d. Strafrechts 27. §. s részletesen Gierke 528. s köv. 1. Regelsberger 326. s köv. 1.; Alb. Bolze. Der Begriff d. Juristischen Person. Stuttgart, 1879. 9. §. (jogesetek közlésével). L. különben 1871 . 8. t.-cz. 19. §. birák s bírósági hivatalnokok által elkövetett hivatali sikkasztás által okozott kárért az állam felelős; 1877 : 20. t.-cz. 299. §. a gyámhatóság pénzkészletének elhelyezéséből eredő károkért a törvényhatóság (vagy község a felelős; 1886 : 21. t.-cz. VII. fej. ; 22. t.-cz. VII. fej. szerint a törvényhatóság, vagy község felelős a tisztviselő-, illetőleg az elöljáróság-, segéd- és kezelőszemélyzet által a hivatalos eljárásban okozott kárért; a vasúti vállalat felelős az alkalmazottjai által okozott balesetért — 1874 : 18. t.-cz. —, s felelős az elvállalt árúfuvarozási ügyletek körén belül előállott károkért — 1875 : 37. t.-cz. s vasúti üzleti szabályok 1892. decz. 10-én —, stb. törvényes szabályozásokat. — C. 1883. máj. 31. 1127. sz. Dtr. V. 197. a kincstár felelős a táborozó katonaság által — a katonai parancsnokok kellő felügyeletének hiánya miatt — okozott kárért (1. ma 1895:39. t.-cz. 13. §.); 1886. jan. 7. 5311. sz. Dtr. XIV. 37. a takarékpénztár felelős közegeinek kellő gondossága és figyelme elmulasztása által a betevőnek okozott kárért; C. 1887. ápr. 5. 1140/886. Márkus I. 591. a kincstár felelős a hibás postakezelésből előállott kárért.
