Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

I. rész: A bizonyítási tan általános része

— 78 — Teljes (voller Beweis) és nem teljes (minder voller Beweis) bizonyíték különböztetik meg. ]) Teljes azon bizonyíték, melyre a törvény kijelenti, hogy sikeres előállítása esetén, a tény teljesen bebizonyítottnak tekintendő A törvényes elméletre alapított perrendekben részletesen felsorolvák mindazon bizonyítékok, melyek által a tény teljesen bebizonyíttatok, vagyis, melyek által jogi bizonyosság szereztetik, és a bírónak nem áll jogában az ekként bizonyított tény valóságát kétségbe vonni, sem pedig valamely tényt, melyre ;i törvényben meghatározott teljes bizonyíték nem állíttatott elő, valónak kimondania nem szabad.2) A szabad bizonyítási elméleten alapuló perrendek is sorolnak fel oly bizonyítékokat, melyek fennléte esetén az általuk bizonyított tény valónak tartandó, 3) anélkül azonban, hogy azt, miszerint a törvényben nem említett esetekben s illetőleg más úton bizonyított tények valóknak mondassanak ki, kizárnák. A nem teljes bizonyíték által jogi bizonyosság ugyan nem szereztetik, de mégis tulajdoníttatik neki oly hatály, hogy az eként bizonyított tény valószinüséggel birjon. — E valószínűség mérve szerint ezután az ily bizonyíték vagy félbizonyíték (p. o. egy kifogástalan tanú vallomása, a bejegyzett kereskedők könyvei) vag\ kevesebb félbizonyitéknál. A félbizonyíték póteskü által kiegészíttetvén teljes bizonyíték erejével bir, a pótesküt megítélni jogában áll a bírónak, ha az a fél által nem kéretett is.4) Annak eldöntése azonban, hogy a félbizonyítéknál kisebb bizonyíték kiegészíthetq-e póteskü által, rendszerint a birö belátá') E felosztás a régi magyar peres eljárás szerint is fennállott. Lásd Madarassy : A magyar polgári törvénytudomány vázlata 50. lap. Köoy után Fogarasxy : A magyar törvénytudomány alapelvei 901. §. Huszthy i. m 256. s köv. lap. Kelemen : Institutiones jur. priv. liung. III. k. 1545. s köv. 1. -) Ilyenek a m. polg. törvk. rendt. 165., 167., 190., 230. s köv. §*ai az osztr. perrend 105., 109., 113., 116., 117., 119., 130., 158., 159., 160., 193., 216., 233. és 270. §-ai. 3) Osztrák javaslat 276. és 375. §., északi 535. és 537. §., würtenbergi 525. és 529. §. német javaslat 370. §. , 4) Magyar törvk. rendt. 236. Osztrák perr. 271. §.