Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

Bevezetés

— 22 — jogban, és a bíróságot végitéletében kötelező bizonyítási Ítélet (Beweis Interlocus) abban ismeretlen volt, ]) a bizonyítékok felvétele, kivált ha azok nyomban előterjeszthetők nem voltak, a pertárgyalásától külön, e czélra kitűzött eljárásban eszközöltetett, s a bizonyítékok ajánlata, az azok elleni kifogások, s a bizonyítási eljárás ; mint a per külön részei határozottan körvonalozva voltak. 2) A bizonyítékok ajánlata, azok beszerzése, a tanukhoz intézendő kérdő és ellenkérdő pontok kiállítása, mind a felek kötelességei voltak, s az e részbeni egész eljárásnál a biró, a komoly néző szerepét vitte. 3) A bizonyítási eljárásban a tanúk kihallgatása a biró vagy helyettese által titkosan történt,4) s a feleknek csak a meghitelesítésnél lehetett jelen lenniök. A nyilvánosság tehát még itt is kizáratott ; minél fogva méltán állíthatjuk, hogy: a nyilvánosság teljes kizárása, s a titkos birói eljárás behozatala, a canoni jog harmadik főbűnét képezi. 5) A bizonyítékok mérlegezésére nézve a canoni jog külsőleg a a birói belátást (arbitrium judicis) tolta előtérbe, 6) tényleg azonban másként állt a dolog; mert a biró keze mindennemű szabályok által, melyek a fenforgó esettől eltekintve, meggyöyődésére nézve átalában irányadók voltak, meg volt kötve. A római jogban már megállapított elvek kötelező erőre emeltettek, s ezekhez újabb szabályok csatoltattak, melyek felállításánál rendszerint a szentírást hívták segélyül. 7) A számos elvek, melyek J) V. ö. Planck i. m. 141 — 142. lap. 2J Gross i. m. 116. 3) U. o. 116 —117. lap. *) Hefter i. m. 414. lap. — Mint rendesen, ugy ezen esetben is a canonisták a szentírásban találtak alapot, jelesül Dániel és Zsuzsanna történetére hivatkoztak. 5) Mémely glossatorok és utánuk mások bebizonyítani igyekeztek, hogy a tanúknak titkos kihallgatása Justinianus törvényeiben leli alapját, ezek véleményének téves voltát azonban alaposan megczáfolja Mittermayer. Ueber das deutschrechtliche Verfahren bei dem Zeugenbeweis. (Archív für die Civil-Praxis.) 5. k. 71. s köv. lap. 6) Gross. Beweisverfahren des canonischen processes. 125. lap. 7) így arra nézve, hogy két tanó teljes bizonyítékot képez, az evangélium következő szavai : „in ore duorum, vei trium testium stat omne verbum" idéztettek, hozzáadatván : „quia licet quaedam sint causae, quae plures, quam duos exigant testes, nulla est tamen causa, quae unius testimonio terminetur", V, ö. Gross i. m, 126. lap.