Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

Bevezetés

— 13 — fogalmaival; mert míg a római jogban a magán jogsértés, a sértő és sértett személyétől elvontan, tárgyilagosan tekintetett és biráltatott meg, a germán fogalom szerint minden jog a személyben öszpontosult 1) s ennélfogva minden jogsérelem egyszersmind személyes sérelemnek tekintetik, s a sértett ily szempontból keres elégtételt magának. 2) A nép ezen fogalmából származott, hogy egyrészről a bűntett, vagy a magánjogi sérelem által elkövetett jogsértés között megkülönböztetés nem volt, és mindkét esetben, a sértett mindenekelőtt maga vagy barátjával (Sippschaft) együttesen szerzett a sértő félen elégtételt magának, 3) s csak ha az erősebb lévén, az elégtétel nem sikerült, keresett orvoslást a birónál. — Csak midőn az elégtétel ezen módjának a közállam érdekével való ellentéte felismertetett, nyert a bíráskodás rendszeresebb alakot.4) A biróság azonban ekkor sem tekintetett a perlekedő felek felett álló hatalomnak, hanem csak hasonrangu részrehajlatlan közegnek, melyet a sértett felhív, hogy igazságát, s illetve ellen felének igazságtalanságát kimondva, bölcs és semmi szenvedély által nem kormányzott Ítélete által, a sértett félnek a közvélemény előtt elégtételt szerezzen. 5) A jogsértésnek alanyi felfogása az alperesre is kihatott, ki az ellene történt perbeidézés által magát szeplőtlen polgári becsületében szinte sértve éreztetés azért nem elégedett meg azzal, ha ellenfele jogát nem lévén képes beigazolni, keresetével elutasíttatott i hanem mint szabad ember, az istenre hivatkozott, hogy jogossága J) Planck. Die Lehre vom Beweisurtheil. 5. lap. 2) Bethmann-Holweg id. m. IV. köt. 25. lap. 3) Venzel. Altalános európai jogtörténet 236. 1. 4) Planck i. m. 5. lap. 5) E nézetet, melyet Planck (Die Lehre vom Beweisurtheil. 3. lap) fejtett ki, s melyet lényegileg Hitnél (Das Beweis-System des Sachenspiegels. 20. lap) valamint Langenbek (Die Beweisführung in Civilrechts-Streitigkeiten. 1. k. 13. lap) is elfogadtatott, legújabban megtámadta Bar. (Das Beweisurtheil des germanischen Processes. 1—16. lap) ki azt igyekszik indokolni, hogy a birói itélet hason minőségű volt; mint a mai jogban, — azonban szellemdús érvelése daczára sem czáfolja meg Piánknak a népérzet szellemére alapított, s indokoltan kifejtett nézeteit.