Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

I. rész: A bizonyítási tan általános része

— 172 — akarata ellenére származott, úgy annak, hogy az nyilvánvalóbb, vagy bonyolultabb legyen-e? okozója nem lehet. Sújtani tehát a károst saját hibáján kívül, és azt mit mások hason alapon elérhetnek kétségessé tenni, minden igazsággal és méltányossággal ellenkeznék. Magában tehát az is, hogy a károsult félnek a btinvádhoz való csatlakozása megengedtetik, érvül szolgálhat arra, miszerint a fenyítő ügyben hozott Ítélet a polgári bírót is kötelezze. De vannak e részben más fontos tekintetek is: Azon esetben, ha a fenyítő biró Ítélete, a bűntett elkövetését illetőleg, nem kötelezné a polgári bírót, ennek szükséges következménye lenne, hogy miután a fenyítő perben, még oly államokban is, hol nem esküdtszék, vagy népbíróság, (Schöffen-Gericht) hanem rendes bíró itél; a kérdés súlya a végtárgyalásban van öszpontosítva, az iratok a dolog mibenlétét oly halványul tüntetik fel, hogy a polgári bíró azokból lelkiismeretes meggyőződést nem meríthetvén, a bünperben már egyszer közvetlenül lefolyt bizonyítási eljárást újból ismételni lenne kénytelen. ') De megingatná ez a törvény, s illetőleg a bírói Ítélet igazsáságos volta tekintetében szükséges bizalmat, oly eljárás, mely szerint egy egyén bizonyos bűntény miatt börtönre, sőt talán halálra is Ítéltetik, és polgári úton a károsult fél igényei azért — és csupán csakis azért — útasíttatnak el, mert: nincs bebizonyítva, hogy a börtönre vagy halálra itélt vádlott a bűntényt valóban elkövette. Ily törvény behozatala, főleg oly államban, melyben a százados gyakorlat ellenkező irányú volt, alapjában megingatná a népben a jogérzetet, és a bíróság iránti tiszteletet; mert bár miként magyaráztatnék is, érthetlen maradna a nép zöme előtt, hogy miként lehet büntetni azt, ki azon bűntényből, melyért a fenyítést szenvedi, folyó kártérítési kötelezettség alól azért mentetett fel; mert a bűntényt nem ő követte el. A kétféle igazság költelme e kérdésben fogná legkeserűbben megbőszülni magát, és az ily törvény folytán, vagy azt fogná hinni a nép, hogy ártatlan bűnhődött, vagy hogy a bűnös csak büntettetik, de a szegény adózónak okozott kára megtérítését a bíró részrehajlása odázta el; mert azt, hogy az 5) KrUwell: (Archiy für die civil. Praxis XXXVIII. köt. 8. lap.