Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

I. rész: A bizonyítási tan általános része

— 162 — tény, a másik perben valónak legyen-e tartandó, mert előre láthatólag az újabb vizsgálat éredmériyének csakis oda kellene vezetni Ez azonban lehetlen lévén a leglelkiisméretesebb bíró is az igazság kinyoniozását, csak a Lehetőség szerint eszközölheti, s ezen tevékenységének eredményéből merítvén meggyőződését, mondja ki azt, mit e meggyőződése szerint valónak tart. Az emberi gyarlóság, melynél fogva az anyagi igazság kiderítésére czélzó legbuzgóbb, s minden érdek nélküli fáradság sem lehet minden esetben biztos, vonja azon következést maga után, hogy az egyik perben hozott itélet tartalma a bíróra más perben kötelező nem lehet, de igen becses anyagul szolgálhat, ha annak tartalma, a fenforgó eset körülményeire tekintettel az anyagi igazságot foglalja •— meggyőződése szerint is •—magában. Ha valamelyik fél a tárgyalás folyamán egy Ítéletet felmutat, s az abban foglaltakra hivatkozva igyekszik ellenfelének állításait megdönteni, mert p. o. az más perben egészen mást adott elő. ily itélet bizonyára alkalmul szolgáland a bírónak az ellenfelet ezen előadás folytán megkérdeni, s attól az eltérés indokára nézve felvilágosítást kérni, s mindkét fél előadásait mérlegelve, könnyen módiában leszen megbírálni, hogy ama másik ítéletben foglaltaknak mily hatás tulajdonítható a fennforgó ügyre nézve, minek folytán épen ezen itélet, és az annak alapján alkalmazott kikérdezési jogfog számos esetben a valódi igazság kiderítésére fő eszközül szolgálni, azt tehát mellőzni, s illetve a bírót mellőzésére kötelezni akkor, midőn az anyagi igazság kiderítéséről van szó . nem lehet nem szabad. 1) •) V. ö. Endemann : Beweislehre 108. és köv. lapokon, kinek nézete tökéletesen azonos azzal, mint főnnebb kifejtetett, de indokolását sokban, főleg abban nem oszthatom, miszerint az itélet bizonyító ereje megbirálásánál a bíróra az is befolyással lesz, hogy a másik ítéletet, melyik bíró hozta ; mert az itélet helyessége, s tekint ve hitele, az illető bírónak személyes tehetsége és egyéb tulajdonságaitól is föltételezhetik. B nézet oly laza bizalmat föltételez a bírák között, mely az igazságszolgáltatás jóságát már magában véve is kizárja. — Ha a bíró nem objective veszi az itélet tartalmát, s tekintet nélkül a személyre, pusztán annak tudatával veszi vizsgálat alá, hogy ezt bíró hozta, meggyőződése ingatag alapon fog állani ; mert személyes tekintetek vezérlik melyek a rokon- s ellenszenv befolyásai alatt az igazságszolgáltatásnak inkább kárára, mint hasznára fognak szolgálni.