Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

I. rész: A bizonyítási tan általános része

— 155 tiink mellett ezekről s mikénti alkalmazásukról bővebben szólni felesleges lenne. E helyütt tehát csakis a jogvélelmekről lehet szó, melyek folytán a törvény rendeli, hogy valamely meghatározott esemény bizonyossága esetén a biró az ebből kifolyólag meghatározott következményt is valónak tartani köteleztetik. Szabad legyen e tekintetbeni nézeteim kifejtése végett a jogvélelmek természetére, a fönnebb előadottak kapcsában egy futó visszapillantást vetnem. Kétséget nem szenved, hogy a jogvélelem felállításának egyik főindoka a bizonyítási kötelezettség meghatározása körül felmerült nehézségek elhárítása volt, s hogy azok oly nagy tért foglaltak el, az kiválólag azon iskola működésének kifolyása, mely a bizonyítási kötelezettséget általában a vélelemre alapítani czélul tűzvén, ennek szabályozása végett a birói vélelmet a törvény által meghatározott formák közé erőszakolni kivánta. E czélból a vélelmekre a szabad bizonyítási elmélet mellett szükség nincs, és fölöslegesek lennének azok nemcsak akkor, ha a bizonyítási kötelezettség meghatározása a biróra bízatik, hanem fölöslegesek azok, mihelyt az erre nézve felállított szabályok kiindulási pontját nem a vélelemre alapított elmélet képezi. De ezen alkalommal önkénytelenül azon másik kérdés lép előtérbe, ha vájjon a jogvélelmek csakis, és kizárólag a bizonyítási kötelezettség meghatározása szempontjából birnak-e jelentőséggel, s nem forognak-e fenn más, az anyagi magánjog szempontjából figyelembe veendő oly körülmények, melyek azok teljes mellőzését akadályozzák ? Jóllehet a vélelmek nagy része csakis a bizonyítási eljárás szempontjából bir jelentőséggel, mégis vannak számos oly vélelmek, melyek létele a bizonyítási kötelezettség szabályozásától eltekintve is jogosultnak tűnik fel. Legalább nézetem szerint nem forog hát fenn kétség arra nézve, hogy ha a magánjogi törvényekben felállított egyes vélelmek beható vizsgálat alá vétetnek, ezen eredményre kell jutnunk, melyet, miután kitűzött czélunknál fogva nem lehet feladatunk a különböző törvénykönyvekben e czím alatt foglalt tulajdonképi vélelmek természetét bonczkés alá venni, néhány példával igazolni annál is