Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

I. rész: A bizonyítási tan általános része

— 117 — Az írásbeliség a perrendet kivetkőztette lényegéből, és a czélt az eszköznek áldozta fel. A perrend nem tekintetett az igazság kinyomozására szolgáló eszköznek, hanem annak kedvéért teremtett egy uj — az alaki — igazság, vagyis két egymással homlok egyenest ellenkező igazság létele ismertetett el jogosultnak. A perrend nem volt többé az anyagi igazság kiszolgáltatását czélzó eszköz, hanem ascholasticus doctrinák által teremtett, és a formális igazság kiderítése jutott a bírónak osztályrészül, a bírótól el lett vonva minden bizalom, és a biztosíték kiválólag csak az alakban találtatott. A tárgyalási alapelv merev alkalmazása, az esetlegességi alapelv mind ezen czélra működtek közre, hü társat kellett e czafrangoknak szerezni a bizonyítási eljárásban is, és így született meg a törvényes bizonyítási elmélet, melynek kiegészítő részét, a bizonyítási kötelezettség szabályozását a formák nyűgétől megszabadítani annál kevésbé lehetett, mennél fontosabb részét képezte ez az egész pernek, melynek tehát a perrend többi részeivel való öszhangba hozatala a rendszer mellőzhetlen kívánalmaként tűnik fel De midőn elismerjük, sőt épen azért, mert elismerjük azt hogy a perrendben megállapított elvnek kihatással kell lennie an nak minden egyes részleteire, s ennélfogva elismerjük, hogy oly rendszer mellett, hol a bíró a felekkel nem érintkezik — hanem ezek irányában teljesen szenvedőleges állásban méri a formák alkalmazása mellett az igazságot — a bizonyítási kötelezettségre nézve határozott szabályok felállítása a rendszer gyarlósága által parancsolt szükségesség volt, épen oly alapon merjük állítani más részről, hogy a közvetlenség alapelvei a perrendet valódi czéljára visszavezetni, s a scholasticus doctrináktól megszabadítani törekedvén, ez iránynak a bizonyítási kötelezettség meghatározása körül is nyilvánulnia kell. A szóbeliség szabad bizonyítási elmélet nélkül czélját eszévtené, a szabad bizonyítási elmélettel pedig a bizonyítási kötelezettség szabályozása elvi ellentétben áll. A szóbeliségen alapuló perrendek általában elvül állítják fel hogy a bíró Ítéletét a tárgyalás és a bizonyítási eljárás összered ményére alapítsa. J) !) Német (1871.) évi perrend 235. §., északi német 430. §., 1866. évi német 300 porosz jav. 421. §., hesseui javasl. 448. §., würtenbergi perrend 443. §., Osztr. bagatell eljárás javaslat 33. §.