Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

I. rész: 1847/48. országgyűlés - VI. A martiusi napok eseményei

66 9. Nemzeti bank. 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra ; magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A politicai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak. 12. Unió (Erdélylyel.) Végül: Egyenlőség, szabadság, testvériség. Ugyan az nap délután a városháznál temérdek nép gyülekezvén összve, a rend fentartására következő 14 tagokból álló bizottmányt nevezett ki: Rottenbiller Leopold alpolgármester, Kacskovics Lajos főjegyző, Staffenberger István szószólló, Molnár György szószólló segéd, Nyáry Pál, Klauzál Gábor, Tóth Gáspár, Gyurkovics Máté, Irinyi József, Petőfy Sándor, Vasváry Pál, Irányi Dániel, Hengel Alajos, Egressy Sámuel. Ezen küldöttséget némellyek már »ideiglenes kormánynak* kikiáltani akarták, találkoztak, kik Nyáryról, ki rövid napok alatt erélyes munkássága, s tekintélyes népszón oki modora által hatalmat szerzett magának a nép előtt, már mini jövendő Dictatorrol beszéltek. Atalában a pesti mozgalom vezetőinek nagy része elégületlenséggel, s látszólag vetélkedési ingerrel viseltetett az országgyűlés iránt. Innen következett, hogy Pesten hamar kezdett terjedni azon kívánat, hogy az országgyűlés mennél előbb oszoljék el. Azonkívül munkálkodásának Pestrőli serkentése szinte egyik eszméje volt a fővárosbani agitátiónak. Mindezt már az alsóházra is kiterjesztve értjük, mert a Főrendek elj boszonkodást okozott már ez előtt is. Némi viszketegség mutatkozott az országgyűlés irányában téte a téte szerepet játszani, melly viszketegséget csak Kossuth előtti hódolat mérsékelte. Kossuth egyébbiránt a Pesti martius 15-ének az uj reformok létesítésébeni érdemre nézve az országgyűlés cselekedeteivel párhuzamba állítását soha sem helyeselte. 0 midőn 1849-ben Martius 15-e országszerte mint az uj intézmények megszerzésének évnapja ünnepeltetett, e véleményben nem osztozott, s az uj törvények létesítésének érdemét az országgyűlésnek, melly az egész országközvéleményére támaszkodott, tulajdonitá. Mindazáltal tagadhatlan, hogy az országbani közvélemény központosítására a Pesti mozgalomnak nagy érdeme volt. Azonkívül nevezetes