Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

I. rész: 1847/48. országgyűlés - VI. A martiusi napok eseményei

63 Az események rohama alatt a meggyőződés át alánossá lön, hogy codificatióra idő többé nincsen. Minden sebes munkálattal vala végzendő. Ez okból, mivel a felirásba több tárgy nem ment be. mellyet az időközben alakult körülmények elmulaszthatlanná tettek, Üzenetben határozták a képviselők a felső házzal tudatni, hogy azon tárgyakat a feliratba belefoglaltaknak értik. Nevezetesen kijelentették, hogy a felírásban a szellemi kifejlődés ápolásának megemlítése által, a népnevelést, a vallások jogviszonosságát, az esküdtszéket és a szabadsajtót — a nemzeti erőnek egyesitése által az Erdéllyeli egyesülést, végre a képviseleti rendszer kellékei között az évenként Pesten tartandó országgyűlést értették. E napon, 14-én még Batthiány Lajos, az ország vidékein lévő ellenzékek vezetőihez lelkes körlevelet intézett, mellyben őket a történttekről tudósítván, arra hivta fel, hogy a munkába vett nagy törekvés sikeresitésére az ország minden pontjain a közbuzgalmat s egyszersmind a rend és nyugalom szellemét fentartsák. Ez volt utolsó közleménye ellenzéki főnökségének, mellyet több év óta dicsőén töltött be, — azontúl már a kormányrudnál levő országlár rendeleteivel találkozunk hazafias felszóllitásaiban. A felirat elfogadása után a főrendek által, a Nádor vezérlete alatt azt felviendő küldöttség névsora a nyomban tartott elegyes ülésben olvastatott fel. Állott pedig 13 főrendi, és 59 alsóházi tagból. Nagyszerűsíté még e napnak diadalát az országgyűlési tagok, pozsonyi polgárok, a fiatalság, és az ország külömböző vidékeiről jelen volt sok hazafi által Kossuth üdvözlésére estve tartott fényes fáklyás menet; a szónok az ifjúság egy tagja, Székely József volt. Leírhatlan öröm áradt el a nagv sokaság között, midőn válaszbeszédében Kossuth a független ministerium kivívásának bizonyosságát hirdeté, s a mellette álló Batthiányira, mint leendő ministereinökre mutatott. Végre megjegyezzük e nap eseményeiről, hogy az ifjúság szabad ég alatt gyűlést tartván, elhatározá, hogy a rend fentartására, és a haza és szabadság védelmére fegyvert viselni s őrt állani kész. Ettől fogva a nemzetőrképeni őrállás közbuzgalom tárgvává lőn. Az ifjúságot követve képviselők, fő-