Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)
I. rész: 1847/48. országgyűlés - VI. A martiusi napok eseményei
52 aggály, hogy a bank nem képes, forgalomban levő jegyeit érczpénzzel beváltani. Egy, kereskedési tekintetben hazánk első pontjai közzé tartozó városban, Győrött, törvényes alakban nyilatkozók a közfélelem. Győrmegye oda utasitá követeit, miszerint a kormánytól a bank állása, s különösen a forgalomban lévő papírpénzek miképi fedezése iránt kérendő felvilágosítást indítványba tegyenek. Balogh Kornél, ekkorig tagja a szélső jobb oldalnak, Mártins 3-án megtette az indítványt. Ugyan ez időben Pesten, Temesvártt s más városokban, hol a bécsi banknak fióktárai léteztek, a nép növekedő aggodalommal birálgatá e pénzintézet állapotját, s a beváltás sürgetésével olly mértékben ostromolta a fióktárakat, hogy physice lehetlenné vált a követelők hosszú sorának rögtöni kielégítése, miből közrettegés támadt, miszerint a bank fizetési képességgel nem bir. E jelenetek által a bank igazgatása megrémülvén, a felzavart kedélyek megnyugtatására Pozsonyban a követekkel a bank állapotának előmutatását közöltette. Pesten pedig, hol ez időben már Csány Lászlónál a tüzesbb hazafiak a fontos körülmények felett értekezni többször jöttek öszve, Martius 5-én a városi hatóság hirdetmény által czáfolta a hirt, miszerint a papírpénz ezüstteli beváltásának a bank nem volna képes eleget tenni. De midőn ez ügy Balogh által indítványba tétetett, a körülmények sebes rohama már tul volt azon ponton, mellyen e tárgynak önmagábani felvétele lehetséges volt volna. Atalános lőn az elragadtatás, a conservativ párt már megszűnt külön irányt képviselni, s törekvése abban vonult öszve, az események által hatalomszóra emelt ellenzéki kivánatok alakjáról levenni az izgatás és fenyegetés színezetét. Már ezentúl nem találkozunk heves vitatkozásokkal; a kormánypárt a legyőzött félnek leverttségét mutatá, s hazafiságának hírét megmenteni, inkább visszaszerezni buzgólkodott s valóban, midőn Kossuth, Balogh indítványtétele után felállott, s jeles beszédében az egyes bajra, melly az indítványnak tárgya volt. nem szorítkozva, a haza öszves szenvedéseinek okait fejtegette s gyökeres orvoslásul, melly a multak minden sebeit behegeszteni, a jövendőt pedig önkény és törvénysértés ellen biztosi-