Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

I. rész: 1847/48. országgyűlés - VI. A martiusi napok eseményei

52 aggály, hogy a bank nem képes, forgalomban levő jegyeit érczpénzzel beváltani. Egy, kereskedési tekintetben hazánk első pontjai közzé tartozó városban, Győrött, törvényes alakban nyilatkozók a közfélelem. Győrmegye oda utasitá követeit, miszerint a kor­mánytól a bank állása, s különösen a forgalomban lévő papír­pénzek miképi fedezése iránt kérendő felvilágosítást indít­ványba tegyenek. Balogh Kornél, ekkorig tagja a szélső jobb oldalnak, Mártins 3-án megtette az indítványt. Ugyan ez idő­ben Pesten, Temesvártt s más városokban, hol a bécsi bank­nak fióktárai léteztek, a nép növekedő aggodalommal birálgatá e pénzintézet állapotját, s a beváltás sürgetésével olly mérték­ben ostromolta a fióktárakat, hogy physice lehetlenné vált a követelők hosszú sorának rögtöni kielégítése, miből közrettegés támadt, miszerint a bank fizetési képességgel nem bir. E jele­netek által a bank igazgatása megrémülvén, a felzavart kedé­lyek megnyugtatására Pozsonyban a követekkel a bank álla­potának előmutatását közöltette. Pesten pedig, hol ez időben már Csány Lászlónál a tüzesbb hazafiak a fontos körülmé­nyek felett értekezni többször jöttek öszve, Martius 5-én a városi hatóság hirdetmény által czáfolta a hirt, miszerint a papírpénz ezüstteli beváltásának a bank nem volna képes eleget tenni. De midőn ez ügy Balogh által indítványba tétetett, a körülmények sebes rohama már tul volt azon ponton, mellyen e tárgynak önmagábani felvétele lehetséges volt volna. Atalá­nos lőn az elragadtatás, a conservativ párt már megszűnt külön irányt képviselni, s törekvése abban vonult öszve, az események által hatalomszóra emelt ellenzéki kivánatok alak­járól levenni az izgatás és fenyegetés színezetét. Már ezentúl nem találkozunk heves vitatkozásokkal; a kormánypárt a le­győzött félnek leverttségét mutatá, s hazafiságának hírét meg­menteni, inkább visszaszerezni buzgólkodott s valóban, midőn Kossuth, Balogh indítványtétele után felállott, s jeles beszé­dében az egyes bajra, melly az indítványnak tárgya volt. nem szorítkozva, a haza öszves szenvedéseinek okait fejtegette s gyökeres orvoslásul, melly a multak minden sebeit behegesz­teni, a jövendőt pedig önkény és törvénysértés ellen biztosi-

Next

/
Thumbnails
Contents