Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)
I. rész: 1847/48. országgyűlés - V. Az országgyűlés folyamata
43 Midőn az 1844-iki országgyűlés a vegyes házasságok s a szabadátmenetei iránti vallástörvényeket alkotá, a görög nem egyesült vallásúakat a protestánsokkal teljesen hasonló állapotba helyezni kívánta. De a kormány ellenezte e kiterjesztést s az országgyűlés kénytelen volt a protestánsokra szoritani intézkedéseit. Midőn az országgyűlés elmúlt, a kormány nem sokára rendelet utján terjesztette ki a törvényt a g. n. e. vallásuakra. Ez tette az ugy nevezett g. n. e. sérelmet ez országgyűlésen. A kormány eljárása e tárgyban nem csak törvénytelen volt, hanem hitszegő és álnok. 0 nem engedte, hogy a g. n. egyesültekről az országgyűlés gondoskodjék, az irányokbani jogot magának tulajdonítván, azért, hogy ő adandván meg az engedélyt, az által az országtól elidegenítse és az udvarhoz vonja e nép vonzalmát. S midőn ezt törvénytelen uton megtette, s a törvényhozás ez önkény ellen felszólalt, — ügynökei a g. n. e. nép között azon hitet terjesztették, hogy azon jog megadásáért, mit 0 Felségétől nyertek, a magyar országgyűlés melly azt tőlük megtagadta, a kormány ellen lépett fel. Az osztrák udvar már akkor számolt a g. n. e. vallásúak ellenszenvére a magyar nemzet ellen, s szította azt. A partium kérdése a miként Zaránd, Kraszna, KözépSzolnok és Kővárnak az 1836. 21. t. cz. által Magyarországhoz rendelt visszakapcsolása neveztetett, Kossuth által tétetett indítványba Január 13-án. Alig volt egy e szónok beszédei között, melly a tárgy kimerítése, a hazafíságtóli elragadtatás és stylszépség által olly átalános tetszést nyert, mint ez ügynek szentelt, s bár másfél óráig tartott a figyelmet végig feszítő előterjesztése. A tárgynak politikai fontossága, melly Magyarországnak e jogos határterjedésében rejlett, a bűnös gúnyjáték, mellyet a kormány a világos törvénynyel, végrehajtása halasztásának sok botrányos ürügye által űzött, az ármány, melylyel törekedék nem csak Erdélyben, hanem magában a partiumbana közvéleményt e részek visszakapcsolása ellen felizgatni, hogy az e képen önmaga által előidézett nyilatkozatokat a visszakapcsolás nem tellyesithetésének támaszai gyanánt mutathassa fel, mindezt nyomatékosan, s kebelrázólag terjeszté a szónok elő. De miként beszéde elején előbocsátá — még egyszer kiveté az orvoslat utolsó reményhorgonyát, a mérséklet